Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
1. A hidrometeorológiai állomások mérései
6 Ezek figyelembevételével a csapadékmérőt úgy kell elhelyezni, hogy környezetében minimális legyen a légmozgás sebessége, és a közelben levő épületektől azok magasságának négyszeresével egyenlő vízszintes távolságra legyen, /a Meteorológiai Világszervezet javaslata/ Lejtős területen nem célszerű csapadékmérőt elhelyezni, különösen akkor, ha a lejtő iránya megegyezik az uralkodó széliránnyal. A berendezés környezetét célszerű füvesíteni, esetleg kaviccsal leszórni. A csapadékmérő felső pereme vízszintesen, a földfelszín felett 1 m-re legyen /1. ábra/. Megemlíthető, hogy szeles vidéken a szél zavaró hatásának kiküszöbölésére célszerű egy köralaku földből készített védőtöltés /3 m átmérőjű, belül függőleges falu, kivül 4-5° rézsűhajlású/ középpontjában elhelyezni a csapadékmérőt, vagy szélvédő gallért /Nipher gallér/ alkalmazni /2. ábra/. A mérést naponta, reggél 7 -kor végzik, az eredményt az előző nap csapadékaként tüntetik fel a mérési naplóban. Mrtman * (éle cmapodéh mérő magassági éUimlyetés» 1.ábra A Nipher szélvóaő gallér £ ábra
