Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
5. Csapadékadatok feldolgozása
68 5- CSAPADÉKADATOK FELDOLGOZÁSA. Vízrendezések, talajcsövezési tervek készítésénél nélkülözhetetlen a lefolyás ill. talajvizszin emelkedést előidéző csapadékok ismerete. Ahhoz, hogy ismerjük a lefolyó viz mennyiségét, ismernünk kell a területet tápláló csapadék azon értékét, amely a tervezés alapjául szolgál. Ezt a csapadék értéket mértékadó csapadéknak nevezzük. Tekintettel arra, hogy a csapadék tér és időbeli eloszlását igen sok légköri tényező befolyásolja, csak következtetni tudunk, a múltban már bekövetkezett csapadék értékekből, a jövőben egy bizonyos valósz inüséggel várható csapadék értékre. Ezért a csapadékmérő állomások meglévő adatait statisztikai módszerekkel dolgozták fel, és a feldolgozás eredményeként kapott értéket fogadjuk el, mint várható értéket. A feldolgozásban a csapadék adatokat statisztikai változóként tekintjük, amelyek többé-kevésbé függetlenek egymástól. Egy vízgyűjtő területen a csapadékmérő állomások sűrűbben vagy ritkábban találhatók és az ezeken az állomásokon mért csapadék értékek eltérhetnek egymástól. Ezért az első feladat a vízgyűjtőben, a különböző állomásokon, pontszerűen mért adatokból - a vízgyűjtőre érvényes átlagértékek meghatározása. 5.1. Vízgyűjtő területek csapadékátlagainak meghatározása. A csapadékátlag számítási módszere függ a- vízgyűjtő terület jellegétől /síkvidéki, dombvidéki/- a csapadékmérő állomások sűrűségétől és térbeli eloszlásától. Az átlagszámítás az alábbi módszerekkel történhet- súlyozott átlag számítása poligon módszerrel /Thiessen-módszer/- súlyozott átlag számítása izohiéta módszerrel.
