Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Vízhozammérés
66 4.4. Vízhozam mérés szivornyával. A szivornya körkeresztmetszetü, rendszerint trapéz alakban meghajlított, fémből vagy műanyagból készült eszköz, amely víz adagolására és egyben vízhozam mérésre is alkalmas. Működésének előfeltétele, hogy légtelenített legyen /vizfeltöltéssel/ és az alviz ill. felviz között h vizszin különbség legyen, továbbá kis szivornya esetén a szivornyavég a felviz alatt legalább lo, az alviz alatt legalább 5 cm-el a vizszin alatt legyen. Amennyiben mindkét csővég a viz színe alatt van /nyomás alatti átfolyás/ a vízhozam a * d2 w q= Ac----------4 ^ 2gh = 3,475 d2 \jr /m3/ sec/ összefüggéssel számítható, ahol Q = szivornya vízhozam /m’/sec/ \ = a közepes átfolyási tényező, mely a fellépő energia veszteségeket foglalja magában /dimenzió nélküli/ értéke d = 37-12o mm és 91-17o cm hossz esetén: o,6-o,7« d = szivornya átmérő /m/ 2 g = gravitációs gyorsulás /m/sec / a 3,475 szorzótényező az összefüggésben szereplő állandó tényezőkkel kijelölt műveletek eredménye / -' • ^19,62 = 3,475/ h = a felviz és alviz vizszin különbsége /m/ A vízhozam mérésnél a vizszin különbséget az al-ill. felvizbe helyezett mérőléccel mérjük, az 5^* ábra szerint. A vizszin távolságát a mérőlécek tetejére helyezett libella segitsé. gével vízszintessé tett léctől mérjük és a h értéket a összefüggései határozzuk meg.
