Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
2. A talajok szivárgási tényezőjének meghatározása
36 A módszert a francia szakirodalom Porchet módszerként emliti. Olyankor alkalmazzuk, amikor a talajviz nyugalmi szintje a vizsgálat idején a talaj felszine alatt mélyen helyezkedik el. Ennél a módszernél is furat készitéssel kezdjük a vizsgálatot, majd a furatba vizet öntünk és mérjük a tQ kezdő időhöz tartozó vízmélységet /yQ/ és a t^ időkhöz /az időköz lehet 2o-3o mp/ tartozó y^ vízmélységet, /lásd. a 25. ábra/ 2.2-2. A szivárgási tényező meghatározása furat feltöltéses módszerrel. A szivárgási tényezőt a k = 1,15 r ls/h/v 'f7' lg/h/tn/ * ir / t - t, n 1 összefüggéssel számítjuk. A tényezőket a 25« ábra szerint értelmezhetjük. Tekintettel arra, hogy a lg /h/y ♦ ¥ - /h/tn/ +17- h = tgoC A szivárgási tényező a k=l,15 r tg^C összefüggéssel számítható, ha fenti összefüggést semilogaritmus papiron ábrázoljuk és a tg oí értéket az ábrából meghatározzuk /lásd. 26. ábra/ Utóbbi számitás pontosabb eredményt ad, ugyanis mint az ábrából is látható, a mérés kezdetén a talaj nedvességtartalmától függően a szivárgás értéke nagyobb és torzitja a mérés eredményét. A grafikus meghatározás ezt a hibát kiejti, ezért ad pontosabb eredményt, mint a numerikus számítási mód. ^ fúrót {kitöltéses módszer vázlata 15. dara
