Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

1. A hidrometeorológiai állomások mérései

15

helyezik el. Az állatok távoltartására a kádakat drótkerítéssel veszik körül•

A párolgás mérését naponta kétszer, reggel 7^-kor és este 21^-kor végz ik.

A vizszinváltozást a Fazekas-féle kuptárcsás vizszinészlelővel mérik, /lo. ábra/

A kádakban mért párolgás értéke a különböző hatások miatt /környező légrétegekkel történő hőcsere, a talaj esetleg szennyeződés/ eltér a tényleges párolgástól, ezért a mért értékek korrekciós tényezőkkel szorozzuk és igy kapjuk a tényleges párolgás értékét.

A korrekciós tényező értéke GGI-3000 típusu kádnál o,75-l»oo az "A" tipusu kádaknál o,6-o,8 között változik.

A Fazekas - féle kúptárcsás vizszin észlelő 10ábra

Egyábként az addigi megfigyelések azt igazolják, hogy a kád felületének növelésével a mért párolgás értéke közeledik a tényleges érték felé.

1.4.1.2. A szabad vízfelületek párolgásának számítása.

A számítások vizháztartási, meteorológiai, fizikai, stb meggondolásokon alapulnak.

Ezek a számítási módszerek a következők:- vízmérleg módszer,- energiamérleg módszer,- aerodinamikai módszer,- kombinált aerodinamikai módszer,