Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
8. A talajcsövezés kivitelezése és karbantartása
141 8. A TALAJCSÖVEZÉS KIVITELEZÉSE ÉS KARBANTARTÁSA. 8.1. A tala.jcsövezés kivitelezése. A talaj csövezés kivitelezését rendszerint az egyéb meliorációs jellegű épitési munkákkal együtt végzik /nyiltcsatorna épités, tereprendezés, úthálózat, stb/ A felszini vízrendezés, utépités, tereprendezés kivitelezésével a Kulturtechnika I. és a Kulturtechnikai praktikum I. foglalkozik, igy ez a jegyzet csak a talaj csövezés kivitelezésével foglalkozik. A talajcsövezés kivitelezése az alábbi részekre osztható:- talajcsövek fektetése,- műtárgy épités /Kulturtechnika I./- egyéb munkák /vakonddrénezés, altalajlazitás/ 8.1.1. A talajcsövek fektetése. A talajcsőfektetést az utóbbi évtizedig csaknem kizárólag kézzel végezték. \ A talajcsővezés, bár több évezredes múltra tekint vissza, a mai értelemben vett modern talajcsövezés lényegében száz éve kezdődött. Forradalmasította e tevékenységet a múlt században az első automatikus cső- prés elkészitése, /Angliában/ amely lehetővé tette az égetett agyagcsövek nagyobb mennyiségben történő gyártását. Ezeket az égetett agyagcsöveket kezdetben kézzel kialakított munkaárokba fektették. A fektetési munkához speciális szerszámokat kellett kialakítani /lol. ábra/. A teljesitmény ezzel a módszerrel meglehetősen alacsony volt, hiszen talajnemtől és az árok mélységétől függően 2o-25 m volt az egy munkásra eső napi átlagteljesítmény. A II. világháború végéig Európában ez a módszer volt túlsúlyban. A II. világháborút követő időszakban egyre inkább előtérbe került a nagyobb kapacitású talaj csőfektető gépek kialakításának szükségessége.
