Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

7. A talajcsövezés tervezése

123 Az esőzések, hóolvadások rendszerint nem permanens és szimmetrikus utánpótlást eredményeznek, mig pl. az öntözőcsatornákból történő szivár­gás permanens és aszimmetrikus jellegű. Ezek után nézzük meg a szivók távolságának meghatározását. A feladat megoldásához ismertek a talaj fizikai tulajdonságai /szivárgási tényezők/ az átmérő /d/, mig a mélységet /m/ tapasztalatok alapján felvesszük. Ismert a vizzáró réteg mélysége is. A feladat az, hogy meghatározzuk azt a talajcső távolságot /1/ amely biztosítja a növény tűrési idején belül /t / a talajvizszin lesüllyesztését a felszíntől mért mélységbe /81. ábra/. A feladat megoldható laboratóriumi vizs­gálattal, elméleti vagy tapasztalati képletekkel. A laboratóriumi vizsgálat történhet hidraulikai modelekkel. Ezeket a vizsgá­latokat o,ol-2-3 m3 térfogatú üveg meden­cékben végzik. Ezekbe helyezik az un. zavartalan mintákat, amelyeket a helyszínen vesz­nek. Miután ilyen viszonylag nagy térfogatú mintának a zavartalan vétele, szállítása és behelyezése nehézségekbe ütközik, meg kell elégednünk az un. zavart mintákkal. Ezeket azonban úgy kell elhelyezni, hogy a térfogatsúly megegyezzék az eredeti térfogatsúllyal. A feladat megoldása ezeken a mintákon törté­nik. vízzáró tahj A taiajcsővezés jellemzői 31 döno A távolság meghatározására az irodalomban igen nagyszámú összefüg­gést találunk. Ezek közül ismerkedjünk meg néhány összefüggéssel. Dvorak A-o éves működő kísérleti telepek adatai alapján az alábbi összefüggést javasolja A o ,ol 1 = /2M-1/ /m/

Next

/
Thumbnails
Contents