Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
7. A talajcsövezés tervezése
7. A TALAJCSÖVEZÉS TERVEZÉSE. A mezőgazdasági talajcsövezés /talajvizszin szabályozás/ feladata:- a területre jellemző körülmények között a gazdasági növények számára felesleges és káros vizmennyiség üzembiztos elvezetése.- a talaj kedvező viz-levegő arányának biztosítása.- amennyiben a talajvizszin az optimális mélység alá süllyed, úgy annak dús itása. A fenti feladatokat nyilt és zárt elemekkel oldják meg. Az elemek műszaki jellegű létesítmények /csatornák, árkok, talajcsövek, műtárgyak/, amelyeket agrotechnikai műveletek /vakonddrénezés, altalajlazitás/ egészítenek ki. A nyilt viztelenitő elemek földcsatornák és árkok, amelyek részben a felszini vizek elvezetését biztosítják, részben pedig a zárt elemek befogadójául szolgálnak. A zárt elemek a viztelenitésben betöltött szerepük szerint lehetnek: szivók, gyűjtők, főgyűjtők. A sziVók feladata a fölösleges vizeknek közvetlenül a talajból történő összegyűjtése, ill. a talajvizszin közvetlen szabályozása. A gyűjtők a szivók befogadói, amelyek az összegyűjtött vizet a főgyűjtőbe, vagy a befogadóként szolgáló nyilt csatornába vezetik. A főgyűjtők több gyűjtő befogadójának szerepét töltik be. A tervezés az alábbi részfeladatokból áll:- a levezetendő fajlagos vizhozam /q/ meghatározása,- a talajcsövek mélységének meghatározása,- a talajcsövek távolságának meghatározása,- a befogadó megválasztása,- a helyszinrajzi kivonalazás,