Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
1. A hidrometeorológiai állomások mérései
Io A csapadékmérők és csapadékirók előnyei és hátrányai a következőkben foglalhatók össze: A csapadékmérők előnye, hogy egyszerűek, és tartósak, következésképpen megbízhatók és olcsók. Hátrányuk, hogy: ,- a naponkénti leolvasás időt és leolvasó személyt igényel,- kötött időben történő leolvasás miatt az igy megadott előfordulási időpont nincs összhangban a tényleges előfordulással,- a leolvasások közötti 24 órás intervallumon belüli csapadék eloszlás ismer etlen. A csapadékirók előnye, hogy ezek alkalmasak a csapadékraagasság bármely időszakra /l, 2 stb óra/ történő meghatározására. Alkalmazásuk elengedhetetlen abban az esetben, ha rövid időtartamú csapadékokat kell meghatározni /pl. eróziót kiváltó nagy intenzitású, rövid időtartamú csapadékok esetén/ Hátrányuk azonban, hogy bonyolultabb szerkezetűek, igy drágábbak. 1.1.3« A csapadékmérők sűrűsége. A szükséges csapadékmérő sűrűség a csapadék egy adott területen belüli változékonyságától és a megkivánt pontosságtól függ. Viszonylag ritka állomáshálózat elegendő, ha egy hosszabb időszak /pl. év/ csapadékösszegének meghatározása a cél, ugyanakkor sűrű állomáshálózat szükséges abban az esetben, ha a vizsgálat célja a záporokból származó csapadékmennyiség meghatározása. Tekintettel arra, hogy a csapadék jellege a domborzat hatása miatt a hegyes, dombos vidékeken nagyobb változékonyságot mutat, mint síkvidéki vizgyüjtők esetében, előbbieknél sűrűbb, utóbbiaknál ritka állomáshálózat indokolt. A hazai csapadékmérő hálózat sűrűsége világviszonylatban is kedvező, mintegy loo km2/állomás.
