Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

ros összefüggést és kölcsönös kapcsolatot feltételez:

— a tápanyagellátás hatására javuló hozamok növelik a talajba visszajutó növényi eredetű szervesanyag-mennyiségét, és ezzel javítják a talaj vízbefogadó képességét,

— ugyanakkor a csapadék jobb helyben tartása megkívánja a tápanyagellátás fokozását.

A tápanyagban szegény, erodált talajokon hiányos a növényállomány fejlődése, s a ritka növényzet gyenge, illetve rossz talajvédő hatást fejt ki. így a szakszerű trágyázás közvetve is szerepet kap a talajvédelem javításában.

Dombvidéki területek tápanyagellátása is a műtrágyázásra épül. A lejtőn elfolyó víz hiányát a növényzet számára optimális műtrágyázás mérsékeli, de teljesen ellensúlyozni nem tudja. Védelemben részesített területeken is kiemelkedő fontosságú a nitrogéntrágyázás speciális követelményeinek betartása. A N adagolásával különösen alkalmazkodni kell a növény igényeihez, azaz a tápanyagfelvétel ritmusához. így a kimosódás veszélye mérsékelhető. AN — trágyázás súlyát növeli a vegetatíiv hasznosítású növények nagyobb arányú termesztése is. A foszfor- és a káliumműtrágyázás hasonló a sík területek gyakorlatához (termőhelyi kategóriák és a növényi igények szerint differenciálva). A talaj erodáltságának növekedése többletműtrágya-igényt támaszt, amivel a gyengébb hozam javítható.

Az intenzív műtrágyázás pozitív hatásain túl hátrányos következményekkel is járhat. Ha a talajvédelmi rendszer hiányos, nagyobb kimosódással, a savanyúan hidrolizáló műtrágyák alkalmazásával növekvő talajsavanyodással kell számolni. A műtrágyák savanyítóhatása különösen homok fizikai féleségű (gyenge pufferkapacitású) talajokon veszélyes.

A talajok savanyodása, a kémiai talajjavítás alkalmazásán túl a mésztrá- gyázást is indokolja. Különösen fontos ez a beavatkozás mészigényes kultúrák széles körű termesztése esetén. A talajfedettség szempontjából kiemelkedő fontosságú lucerna a legmészigényesebb növények egyike (100 kg szénatermés

3,0 kg, míg 100 kg búzaszemtermés csak 0,6 kg CaO-ot von ki a talajból). A meszezőanyag a lucernával fedett talajfelszínre is kijuttatható.

Lejtős területeken még nagyobb a szilárd műtrágyák szórásegyenetlensége. Ez a hiányosság folyékony műtrágyák használatával mérsékelhető. Ennek további előnyei:

— tápanyagarányuk egyenletes,

— talajba juttatásukkal közvetlenül a gyökérzónába (sekélyebben, vagy mélyebben) kerül a tápanyag,

— könnyebben oldatba kerülnek, a a növények igényei így időben kielégíthetők.

A talaj vízbefogadó és víztartó képességének javítása, az eróziós károk csökkentése a talaj szervesanyag-készletének növelését is igényli.

A növények tarló- és gyökérmaradványai nagy tömegű szerves anyaggal gaz97