Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
— a bakhátakban levő nagyobb mennyiségű növényi maradvány segíti az erőgépek mozgását a mélyedésekben, — a bakhátak felső részének optimális a nedvességtartalma, — mivel a növényi maradványok télen is a felszínen vannak, ezek csökkentik az eróziót, a vadak részére menedéket nyújtanak, csökkentik a párolgást és elősegítik a hó visszatartását, s így nő a talaj nedvességkészlete, — a herbicidek sávosan adagolhatok, így csökken a felhasználás, — a művelés elősegíti a gyomirtást és helyreállítja a barázdákat a következő évi vetéshez, — a korlátozott gépmozgás csökkenti a tömörödésből adódó károsodást. A bakhátas művelés hátrányai: — speciális vetógépre van szükség, — a műtrágyaszóró, a traktorok és a kombájnok keréknyomtávolságát a bakhátak távolságához igazodva kell kialakítani, — körültekintő gazdálkodást igényel. Sávos művelés (strip till). A vetésig a talaj bolygatatlan marad. A sávokat a vetés során művelik, küllős kapával, sorművelő kultivátorral és egyéb sortisztítókkal. A gyomirtásra herbicidek és/vagy kultivátor használható. A sávos művelés előnyei: — a megtisztított sávok gyorsabban felmelegszenek, mint a növényi maradványokkal borított talajfelszín, — a herbicidek sávokban alkalmazhatók, így a felhasznált mennyiség kevesebb, — a megtisztított sáv jobb mag-talaj kapcsolatot biztosít az aprómagvak esetében, — a sáncok művelése jelentősen kevesebb gépmozgást igényel, így a tömörödés kisebb, mint a hagyományos eszközök esetén. A sávos művelés hátráryai: — a letisztított sávok erodálhatósága jelentősebb, mint a növényi maradványokkal borított sávé, ezért szintvonal menti művelésre van szükség, — speciális eszközök szükségesek a sáv tisztításához, — a speciális eszközök miatt a sávművelő vetés költségesebb, mint más talajvédő művelési módok esetén, — a vetéskori talajnedvesség igény kritikusabb lehet és a talajszerkezet jobban károsodhat a forgó sávművelő-vetőgépek helytelen üzemeltetése esetén. A direktveiésre alkalmas talajművelő-vetőgép a talajfelszín kismértékű bolygatásával igen jó erózió elleni védőhatást fejt ki (a jó csapadékmegőrzés és a gépi munka költségének csökkentése az eljárás további előnye). A talajművelés gépesítése lehetőséget ad a talajvédő —melioráló termesztéstechnológiák alkalmazására. Bevezetésüket a talajvédelem követelményei a mai gazdálkodási viszonyok között feltétlenül indokolják. Elsősorban a pénzügyi háttér rendezésével, a gépek gyakorlati alkalmazhatóságának további vizsgálatával és az adott viszonyokra adaptálható technológiák kimunkálásával lehet a jelenlegi helyzet számottevő javulását elérni. Egy vetésforgóhoz kötött egyszerűsített talajművelési technológiai vázlatot mutat be az 1—24. táblázat. A technológia munkaműveleteivel alkalmazkodik az adott lejtésviszonyokhoz, a termesztett növényekhez, továbbá a talaj fizikai és egyéb sajátosságaihoz. Az itt bemutatott modellen agyagbemosódásos barna erdőtalajon a me- szezés és a mélylazítás melioráló hatása teszi lehetővé a lucerna és a kukori95
