Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

1. kapás (ipari)

2. tavaszi kalászos + pillangós

3. pillangós

4. őszi kalászos

(KJÍ) — védett növény, (TK+P) — védő növény,

(P) — védő növény, {(ŐK) — védett növény.

Elhelyezésük egy lejtőt (4 sávval) vagy két lejtőt (2-2 sávval) igényel. Az 1—19. táblázat e vetésforgó elhelyezésének egyszerűsített vázlatát ismerteti.

1 — 19. táblázat. Vetésforgó elhelyezése védő és védett szakaszokkal

Év

Sáv

I.

II.

III.

lejtő

í.

a)

K (I)

K(I)

ÓK

b)

P

P

TK+P

c)

ÓK

—

—

d)

TK+P2.

a)

TK+P

TK+P

K (I)

b)

ÓK

ÓK

P

c)

K (I)d)

P

—

—

3.

a)

P

P

TK+P

b)

K (I)

K (I)

ÓK

c)

TK+P

—

—

d)

ÓK4.

a)

ÓK

ÓK

P

b)

TK+P

TK+P

K (I)

c)

Pd)

K(I)

—

—

Megjegyzés: K (I) : kapás (ipari) növény,

P : pillangós,

ÓK : őszi kalászos,

TK+P : tavaszi kalászos + pillangós

A növényfajok és -fajták megválasztásához a domborzaton kívül a nagyobb csapadékmennyiséget, a hűvösebb klímát és a nagy változatosságot mutató erdőtalajokat is figyelembe kell venni.

A klimatikus tényezők alapján a szántóföldi növények többnyire az ország minden részén termeszthetők. A dombvidékekre jellemző, kissé alacsonyabb hőmérséklet, illetve a több csapadék csak kis mértékben szűkíti a termeszthető növények (főleg fajták) körét. Néhány meteorológiai elem dombvidéki környezetben mért sokéves adatait mutatja be az 1—20. táblázat (összehasonlítva tipikus alföldi éghajlati adatokkal).

84