Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
A kémhatásviszonyok rendezése jó alapot teremt az agronómiái talajvédelem további feladatainak elvégzéséhez. A meszezés tartamhatása 8 — 12 évre tehető, a legnagyobb termésnövelő hatás a meszezés utáni 3 — 5. évben, a jó mészreakciót mutató növények koncentrált termesztésével érhető el. A jó talajvédő hatású lucerna kiemelkedő reagálása e területen fokozott figyelmet igényel. Erősen erodált dombvidéki területeken indokolt a hiányzó szerves anyag pótlása nagy adagú (40 — 60 t/ha) tápfölddel vagy tőzeggel. Az istállótrágyával és műtrágyával dúsított komplex javítóanyag mélyen a talajba dolgozásával 40 — 50 cm mélységű mesterséges talajszelvény kialakítása a cél. Az eljárás a talaj vízgazdálkodásának és tápanyag-szolgáltató képességének javításával, az erre épülő talajfedettség kialakításával a talajvédelem szerves részét képezi. 2.I.3.2. Fizikai javítás A kötött, agyagos altalajú dombvidéki barna erdőtalajok (agyagbemosó- dásos és pszeudoglejes típus) vízáteresztő képessége csak e talajok B szintjének áttörésével, mélylazítással fokozható. Ez az erózióveszélyt csökkentő fizikai beavatkozás szerves része az agronómiái talajvédelemnek. A talaj tömődött rétegének lazításával javul a talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása, erőteljesebbé válik a növények gyökerezése. A meszezéshez kapcsolva elősegíti a Ca mélyebb rétegekbe hatolását, illetve a termőréteg mélyítését, ezzel fokozza a kémiai javítás hatékonyságát. A talajvédelmi szempontból is előnyös lucerna a meszezés mellett a mélylazításra is kedvezően reagál, azaz telepítési és termesztési biztonsága növekszik. A mélylazítás energia- és költségigényes beavatkozás, így műveleti (lazítá- si) mélységét még egy-egy lejtőn (illetve táblán) is differenciálni kell, igazodva az erózió eltérő mértékéhez. A genetikus üzemi talajtérképes és talajjavítási kartogramok alapján, a lejtő irányra merőlegesen végzett mélylazítással így racionális fizikai beavatkozás valósítható meg. A forgatás nélküli mélyművelés melioratív funkción túl agrotechnikai beavatkozás is, s ezzel a dombvidéki talajművelés alapelemének tekinthető. A talajok művelésében betöltött szerepét, illetve gyakorlati, talajvédelmi alkalmazását a I —2.1.5. fejezet tárgyalja. 2.1.4. A talajfedettség kialakítása A szántóföldi növények termesztése, ezen belül a növények megválasztása az eróziót jelentős mértékben és különböző módon befolyásoló tényező. A növénytermesztés belső szerkezetének kialakításakor az ökológiai és az ökonómiai szempontokat kell figyelembe venni úgy, hogy a környezet lehetőségeiből 79
