Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
V. Thyll. Sz.: A domb- és hegyvidéki vízrendezés és talajvédelem hazai helyzete
tó az erősen erodált fokozatban 160 ezer ha, a közepesben 70 ezer, a gyengén erodáltban 40 ezer ha. így az elkövetkező években 394 ezer erősen, 815 ezer ha, közepesen és 818 ezer ha gyengén erodált területet kell meliorálni. A talajvédelmi dombvidéki vízrendezési feladatok tervezése, kivitelezése — néhány egyedi esettől eltekintve — a térségi melioráció keretében kerül végrehajtásra. A különböző programok keretében megkezdett, illetve jelenleg folyamatban lévő domb- és hegyvidéki térségeket az V—2. ábrán mutatjuk be. 3. A völgyfenéki területek vízrendezésének jelenlegi helyzete és fejlesztési feladatai A magyarországi domb- és hegyvidéki területeket átszövő kisvízfolyások hossza 25 000 km, amelyekhez 0,6—0,8 km/km2 csatornasűrűséggel kapcsolódik a vízgyűjtő területen levő levezető csatornahálózat. A kisvízfolyásokból 5500 km van a vízügyi igazgatóságok kezelésében. A vízügyi igazgatósági, illetve társulati kezelésben levő kisvízfolyások árterülete 4301 km2, ezért a kisvízfolyások rendezetlen állapota ekkora területen befolyásolja a mezőgazdasági termelést. A mezőgazdasági indokok mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy a domb- és hegyvidéki területeken a vízfolyások völgyében található településeink jelentős része. A települések belterületének jelentős részét közvetlenül érinti, illetve metszi valamely vízfolyás, így a nagyobb városok közül Szombathely, Győr, Veszprém, Zalaegerszeg, Miskolc, Eger belterületén halad keresztül kisvízfolyás. A vízügyi igazgatósági kezelésben levő 2715 km2 árterületből 148,8 km2 a belterület. Hazánk közlekedési hálózatának (út, vasút) egy része ugyancsak a vízfolyások völgyében alakult ki, a vízfolyások kedvezőbb esésviszonyait követve. A kisvízfolyások rendezésének alapelvei a XIX. sz. végén, a XX. sz. első éveiben alakultak ki, melynek lényege a lecsapolás, a vízrendezés volt. Ez az akkori követelményeknek, a gazdálkodás akkori szintjének megfelelt. A rendezést ma már a melioráció, a vízgazdálkodás és környezetgazdálkodás egységes szemlélete alapján lehet végrehajtani. Ennek lényege, hogy csak azokat a vizeket szabad levezetni, amelyek ésszerű felfogása, hasznosítása nem, vagy csak jelentős költséggel oldható meg. A domb- és hegyvidéki kisvízfolyások közül mintegy 17 000 km tekinthető kisebb — nagyobb mértékben rendezettnek, azonban ezek egyes szakaszain a kiépítettség összhangja nem kielégítő. Mintegy 8000 km kisvízfolyáson szükséges a mederrendezési munkák folyamatos végrehajtása. E munkákat elsősorban azokon a területeken kell megkezdeni, ahol a gazdasági fejlődés, a mező- gazdaság, az ipar, a település, a közlekedés biztonsága azt megköveteli. így Somogy megye egyes területein, a dunántúli, észak-magyarországi hegyvidék fej343