Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai
dása, elmállása esetén kötött agyag keletkezik. A kőzetek felületén kialakult kezdetleges talaj képződmény az eróziónak csak kis mértékben képes ellenállni. Ezért a nagy intenzitású záporesők szinte teljesen lepusztítják a kőzeten kialakult talajképződményeket, ami teljes kopárosodáshoz vezet. A szedimentációs (üledékes) kőzetek (homokkő, mészkő, dolomit stb.) a vulkanikus kőzeteknél kevésbé kemények, illetve tömörek, így a geológiai eróziónak is kevésbé állnak ellen. A fizikai mállás mellett jelentős szerephez jut a kémiai és biológiai mállás. Ezekből a kőzetekből rövidebb idő alatt alakulnak ki a talajszerű képződmények. E kőzetek ritkán maradnak meg eredeti vízszintes fekvésükben. A vulkanikus kitörések, vetődések következtében települési körülményeik megváltoznak. A rétegek dőlésének iránya és hajlásszöge az eróziós folyamatokban jelentős különbséget okoz. Ha a geológiai rétegek dőlése lejtő irányú, a talajpusztulás gyorsabb, mint azokban az esetekben, amikor a rétegek a lejtőre közel merőregesek (I—24. ábra). Ha a rétegek dőlésszöge a lejtő hajlásszögével megegyezik, az erózió hatására a talaj az alapkőzetig rövid idő alatt lepusztul. A dőlések megegyezéséből eredő teljesen letarolt sziklaormok találhatók a Pilis mészkő- és dolomitvidékein, a Veszprémi-fennsík környékén és a Bódva völgyében. A lösz alapkőzetű területeken az árkos, szakadékos erózió legtípusosabb formái találhatók. Ez azzal magyarázható, hogy a lösz a csapadékvíz hatására szétiszapolódik, a gravitációs pórusok eltömödnek, a vízáteresztő képesség csökken, így jelentős a felszínivíz-képződés. A lösz függőleges falakkal jól megáll, és ezért alakul ki a löszszakadékok jellegzetes U alakja. Ezekben a víz koncentráltan mozog, és a leomlott anyagot könnyen lehordja, melynek következményeként a löszszakadékok gyorsan kimélyülnek, és a löszterületek szabdalttá válnak. A felszín legkisebb sérülése (például keréknyom, túllegeltetés) elősegíti az árkok, szakadékok kialakulását. Jelentős talajpusztulás tapasztalható a löszfennsíkok vidékén, mint pl. a Mezőföldön, a Tolnai-löszháton stb. I—24. ábra. A geológiai rétegdőlés hatása az erózióra 30
