Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 3. Madarassy L.: A völgyfenéki területek vízrendezése
2.4. Fenntartási munkák A patakszbályozás — hasonlóan az egyéb vízgazdálkodási létesítményekhez — csak akkor képes betölteni funkcióját, ha rendszeresen elvégezzük a szükséges karbantartási munkákat. Bár a patakszabályozás tervezése során a fő törekvés a középszakasz jelleg biztosítása, mégis előfordul, hogy kialakulnak olyan körülmények (például mederbe került idegen tárgyak), amelyek elősegítik a meder feliszapolódását, illetve elfajulását. A fenntartási munkákat jellegük szerint a következő csoportokba oszthatjuk: — rendszeresen ismétlődő munkák, — rendszeres ellenőrzést, de beavatkozást csak szükség esetén igénylő munkák, — csak szükség esetén végrehajtandó munkák. A munkanemek szerinti fenntartási munkák a következők: — kaszálás, gaztalanítás, — parti növényzet ápolása, — a meder iszaptalanítása, — a mederrongálódások helyreállítása, — a műtárgyak fenntartása. A rendszeresen ismétlődő munkák közé tartozik a kaszálás, a gaztalanítás és a növényzet ápolása. Rendszeres ellenőrzést igényelnek a műtárgyak és a nem terméskőből készült burkolatszakaszok. A szükség esetén végzendő munkák közé soroljuk a lefolyási akadályt képező mederbe dőlt fák eltávolítását (11—43. ábra), a már el nem tűrhető mederrongálódás helyreállítását, és a feltétlenül elvégzendő iszaptalanítást. A kisvízfolyások fenntartási munkáinak optimális éves ütemezését mutatjuk be a 11 — 44. ábrán. A komplex vízgyűjtő rendezés keretében a domboldalak rendezésének meg kellene előznie a patakszabályozást, így feliszapolódással nem kellene számolni. A gyakorlatban azonban — elsősorban pénzügyi okok miatt — a patakszabályozásra kerül először sor. Ha a domboldalakat később rendezik, akkor jelentős feliszapolódással kell számolni. Ha feliszapolódás hosszabb szakaszon következik be és a kitermelendő iszap eléri a 0,5 —1,0 m3/m értéket, akkor mindenképpen kotrót kell az iszaptalanításra használni. 3. A völgyfenéki területek vízrendezése A völgyfenéki területek elvizenyősödésének okait a II—1.1. fejezetben tárgyaltuk. Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy az elnedvesedést leggyakrabban a völgyet szegélyező magasabb területekről érkező felszíni és felszín 245
