Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 2. Thyll Sz.: A völgyfenékrendezés vonalmenti feladatai
ki nem emelkedő, alárendelt jelentőségű közlekedési pálya és patak keresztezésénél a műtárgyat 3%-os előfordulási valószínűségű árvizek kártétel nélküli átengedésére kell megtervezni. medervedelem keresztszelvény II — 40. ábra. Kőszórásból épített surrantó Azoknál a vízfolyásoknál, amelyeknél az 1%-os valószínűségű árvízi vízhozam nagyobb, mint 120 m3/s, a műtárgyszerkezet (híd) alsó éle és a mértékadó vízhozam alapján számított vízszint között legalább 1,0 m, a 80 — 120 m3/s közötti vízhozamú vízfolyásoknál 0,7 m, a 80 m3/s-nél kisebb vízhozam esetén 0,5 m szabadmagasságot kell biztosítani. A hidak nyílásméreteit úgy kell megállapítani, hogy a mederben előálló sebességnövekedés az eredeti sebességet 10%-nál nagyobb mértékben ne haladja meg. A műtárgyak által okozott visszaduzzasztás a mértékadó vízszint fölött belterületen, illetve fontos létesítmények térségében a 10 cm-t, mezőgazdasági és egyéb területen a 12 cm-t ne haladja meg. A duzzasztást, hidak esetén a következő összefüggéssel számíthatjuk: ahol 241
