Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 2. Thyll Sz.: A völgyfenékrendezés vonalmenti feladatai
Hosszmetszet A befogadó fenekét kőszórással kell biztosítani. Ha a befogadó patak vízhozamához viszonyítva jelentős a betorkolló patak vízhozama, akkor a befogadónak a torkolattal szemben levő rézsűjét is burkolni kell, vagy kőszórást kell alkalmazni. A surrantó torkolati mű (II —37.ábra) a torkolati szelvényben kialakított surrantó, amelyre jellemző, hogy időnként elég nagy árvízi vízhozamokkal terhelt, ezért az oldalburkolatának megépítésére nagy súlyt kell helyezni. A bukós torkolati műnél leírtak értelemszerűen ennél a műtárgynál is érvényesek. A környezetbe illeszkedő patakszabályozás a műtárgyakkal szemben is több követelményt állít. Például szorgalmazza a természetes anyagok használatát a műtárgyak építéséhez, így az esés összpontosító műtárgyaknál terméskő is szóba jöhet, mint é- pítőanyag. A károsan mélyülő szakaszokon szóba kerülhet a helyi beavatkozásként használható terméskőszórásból készült fenékküszöb (11 — 38. ábra). Ez a fenékküszöb szárazon rakott terméskőből áll, amelynél a kövek nagyságára ügyelni kell. II —37. ábra. Torkolati surrantó 239 II — 38. ábra. Terméskő szórásból készült fenékküszöb
