Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 2. Thyll Sz.: A völgyfenékrendezés vonalmenti feladatai

II —4. táblázat. A k simaság! tényező értekei

A meder leírása

k tényező

Földmedrek:

Patakmedrek erősen benőtt és elfajult állapotban

20-25

Patakmedrek kissé benőtt állapotban

25-30

Természetes állapotú meder benövés nélkül

30-35

Kiépítés utáni mederállapot fenntartás nélkül

30-35

Kiépítés utáni mederállapot rendszeres fenntartással, gyepes meder

35-42

Burkolatok:

Betonburkolat vasmintában készítve

80-85

Betonburkolat gyalult famintában készítve

75-80

Betonburkolat durva mintában készítve

60-65

Sejtidomkő

45-50

Kőburkolatok:

Betonba rakott terméskő sima kivitelben

55-60

Betonba rakott terméskő durva kivitelben

50-55

Szárazon rakott kőburkolat

45-50

Kőszórás

40-45

Vízmosások:

Földmeder igen kedvező sima állapotban

28-32

Földmeder átlagos állapotban

23-28

Benőtt meder árvíz idején számottevő hordalékkal

18-22

mederméretek és jellemzők akkor felelnek meg, ha teljesül a

vk — vmax (H 12)

feltétel.

A különböző anyagú medrekben megengedhető középsebesség felső határait az 1-32. táblázatban közöltük. Abban az esetben, ha a földanyagú mederben a számított középsebesség nagyobb, mint a mederanyagra megengedhető felső határérték, az adott szakasz felső szakasz jellegűvé válhat, amelyet a legtöbb esetben szükséges elkerülni.

A patak keresztszelvényéből kitermelésre kerülő földanyag elhelyezését is meg kell tervezni. Kedvező esetben (megfelelő minőségű talaj) a föld két parton való elteregetése a legmegfelelőbb megoldás. Ha ez nem lehetséges, akkor a kitermelt földet depóniába kell rendezni (11 — 30. ábra).

Régebben a depóniát trapézszelvénnyel alakították ki a patak két partján. A jelenlegi gyakorlat szerint a depónia rendezésénél a partéltől 1—5 m-es padka kihagyásával, a vízfolyás felől azzal azonos, az ellenkező oldalon 1:6... 1:20 rézsűhajlással alakítjuk ki a depóniát (11 — 30. b) ábra). Ebben az esetben a depóniát helyenként (100 — 200 m-enként, illetve a mélyedéseknél) meg kell szakítani.

226