Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A völgyfeneki vízrendezés alapjai

11 — 15. ábra. A különböző valószínűségű és időtartamú záporokból származó fajlagos

esővízhozam

fedettségétől, lejtési és talajviszonyaitól (tározódás, beszivárgás) függően. A 100 — 250 km2 nagyságú vízgyűjtők esetén a szórás meghaladja a 30%-ot.

Kovács Gy. akadémikus vizsgálatait Kovács Gy. geográfus (1985) folytatta, és az ország domb- és hegyvidéki területeit tíz olyan mozaikrégióra osztotta, amelyeken belül a fajlagos vízhozam értéke konstans. Az egyes mozaikrégiók Köq-értékét a II—

2. táblázat mutatja be. A homogénnek tekinthető mozaikrégiókra Kovács geográfus a középvízhozamok sokévi átlagértékeinek havonkénti megoszlását is megállapította.

II —3. táblázat. Az Mj szorzótényező a sokévi vízhozamok havonkénti megoszlásának becsléséhez

Hónap

I.

1,2-1,4

II.

1,4-1,8

III.

1,3-1,8

IV

1,1-1,5

V

0,9-1,2

VI.

0,7-0,9

VII.

0,6-0,9

VIII.

0,4-0,7

IX.

0,4-0,6

X.

0,5-0,7

XI.

0,7-0,9

XII.

0,9-1,2

212