Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A völgyfeneki vízrendezés alapjai
szükségesek. Fontos információt adnak a talaj fizikai állapotáról a hézagtérfogatra, a porozitásra és a térfogatsűrűségre vonatkozó vizsgálatok. Zavartalan mintából laboratóriumi körülmények között lehet ezeket a vizsgálatokat elvégezni. Fontosak a talaj konzisztenciahatárai is. Ezeket a vizsgálatokat szabványosították, így az előírásoknak megfelelően kell zavart mintából laboratóriumi körülmények között elvégezni (folyási határ, plasztikus határ, zsugorodási határ, plasztikus index, relatívkonzisztencia-index). 1.2.6. Hidrológiai vizsgálatok A hidrológiai vizsgálatok célja az elvizenyősödés hidrológiai okainak feltárása, a völgyfenéki talajcsövezés tervezésénél a terhelés (elvezetendő fajlagos vízhozam), a patakszabályozás tervezésénél a mértékadó vízhozam meghatározása. Dombvidéki területeken az elvizenyősödés általában szoros összefüggésben van a csapadékkal, ezért szükséges a mértékadó csapadék értékének meghatározása. Völgyfenéki talajcsőhálózatok tervezésénél, amennyiben a terület túlnedvesedése a csapadékból származik, mértékadónak a 10%-os valószínűségű egynapos maximális csapadék, vagy az áprilisi 50%-os valószínűségű 6 napos csapadék közül a nagyobbat (11 — 10. ábra) vesszük figyelembe. A hidrológiai vizsgálatokhoz szükség van a vízgyűjtő terület lehatárolására. A talajvíz keletkezésének mértéke a csapadékadatokból vízháztartási számításokkal, a talajvíz-hozzáfolyás talajvíz-hidraulikai vizsgálatokkal határozható meg. A helyi jellegű túlnedvesedés a csapadékból származik, ezért mértékét a csapadékból lehet meghatározni. A számítások során a talajtani, talajmechanikai vizsgálatok eredményét figyelembe kell venni. A vizsgálatoknál a következő vízháztartási egyenletekkel dolgozhatunk: Nagy esésű területeken (I> 5%) VD = C - (Le + E{) + AW , (mm), (II - 1) esés nélküli vagy kis esésű (I< 5%) területen VD = C - Et + Lh db AW , (mm), (II - 2) ahol Vb — a fölösleges, talajcsőhálózattal elvezetendő víz, mm, C — a csapadék, mm, Le, Lh — felszíni elfolyás, illetve hozzáfolyás, mm, Et — az evapotranszspiráció, mm, AW — a talaj nedvességkészletének változása, mm. A talajcsőhálózattal elvezetendő intenzitás a q = (mm/d), (IL-3) 206
