Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
23.1.2. Vízmosás megkötése a hordalék visszatartásával A vízmosás rendezésének hordalék visszatartással való módszere esetén a vízmosás katlanjába nagyobb magasságú fix gátakat építünk be. A gátak mögötti gátudvarban a víz sebessége teljesen lecsökken, és a vízből a hordalék leülepszik, s így a gátudvar fokozatosan feltöltődik. A vízmosás megkötése a vízmosás fejének megkötéséből, hordalékfogó gátak építéséből és a vízmosás oldalainak rendezéséből áll. A vízmosás fejének megkötését minden esetben külön műtárggyal (fejgát, surrantó) kell megoldani. Ezek kialakítási módját a 2.3.7.1 pont tartalmazza. A legalsó hordalékfogó gátat az egyensúlyban levő szakasz felső végénél kell elhelyezni. A fejgát és a legalsó gát között közbenső gátakat kell betervezni. A túlságosan alacsony és sűrű gátkiosztás hidraulikailag kedvezőtlen, a ritkábban elhelyezett és magasabb gátak viszont költségesebbek és nehezebben építhetők meg. A gátmagasság megválasztásánál a hossz-szelvényen kívül a katlan keresztmetszetét, a rendelkezésre álló építőanyagokat és a mértékadó vízhozamot is figyelembe kell venni. A vízmosás hossz-szelvényének kialakítására példát az 1 — 112. ábra mutat. A gátmagasságot a gáttávolság függvényében a H = íiwr1' <->• <7-87> egyenlet adja meg, ahol H — a gát magassága, m, I\ — a fenék átlagos esése, ezrelék, /2 — a vízszint esése, ezrelék, L — a gáttávolság, m. Hordalékfogó gát kőből, betonból. A kőből vagy betonból kialakított hordalékfogó gát szerkezeti elemeit az 1—113. ábra mutatja. A műtárgy fő része a gáttest (1), melyhez vízláda (2, 4, 9) és azt követően energiatörő küszöb (3) csatlakozik. A gáttest rendeltetése nem a víz felduzzasztása és a vízzárás, hanem a hordalék visszatartása. Ezért a gátat úgy tervezzük, hogy még megengedjük a hidraulikai talajtöréssel nem járó szivárgást is (5, 7). A víz egy bukónyíláson (13) bukik át a gáton az alvízbe. E nyílás alakja lehet trapéz, félkör, csésze, stb. A nyílást követő gátkoronarész 10 —15%-os hajlással emelkedik a partok felé. Ennek célja az átbukó víz középre terelése. A gát legfontosabb része az oldalbekötés, mely kétoldalt szárnyfalak segítségével történik. A hordalékfogó gátak tönkremenetele mindig a szárnyfalaknál bekövetkező hidraulikai talaj töréssel kezdődik. E veszély csökkentése végett a gát mögött földfeltöltést kell készíteni. A földfeltöltés és a gát közé szűrőréteget kell tenni (12). 187
