Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)
I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai
kezelése az építés egyik legfontosabb mozzanata, mert ez az elkészült földmű termékenységét nagymértékban megszabja. Ugyanakkor ez jelentős többletköltséggel jár, s ha a szakszerűtlen kezelés miatt nincs a későbbiekben gazdasági haszna, maga az építés sem hozza azt a hasznot, amelyet elvárnak tőle. Ez indokolja, hogy a beruházó műszaki ellenőrén kívül'a tervezőnek is ellenőriznie kell a termőréteg összegyűjtését és felhasználását. A termőréteg leszedése után meg kell vizsgálni, hogy a talaj azonos-e a tervezés során feltételezettel. Amennyiben eltérés van, a tervezői utasítás szerint kell eljárni. A teraszok alapozása általában nagy barázdájú, 0,4 m mélységű forgatóekével végzett szántással történik. Ilyen módon mintegy 0,4 —0,5 m vastag lesz az altalajból és a ráhordott talajból kevert alapréteg. Ez jó átmenetet képez a mű és a teherhordó altalaj között. A terasz építésénél a gépek a terasz tengelyvonalára átlósan, azzal 30 — 50°-ot bezáró szögben dolgozzanak. A gépeket úgy kell járatni, hogy a maguk előtt lerakott földet egyben tömörítsék is. A földmunkák pontosságára a hazai előírások a rézsűkön ±10 cm, a koronán ±3 — 5 cm-t irányoznak elő, vagyis 5 cm-nél nagyobb rög ne maradjon a felszínen. A teraszok karbantartására leggyakrabban egyengetőlemezzel felszerelt munkagépet használunk. A géppel a teraszon keletkezett mélyedéseket feltöltjük, vagy a teraszt az eredeti profiljának megfelelően helyreállítjuk. Ha a teraszon vízkárok mutatkoznának, a hibát azonnal ki kell javítani, mert ellenkező esetben az egész földmű tönkremehet. A kimosódás helyén a talajt vissza kell tölteni, esetenként geotextíliával vagy műanyag hálóval a rézsűt meg kell erősíteni és gondoskodni kell a károsodást előidéző víz elvezetéséről. A terasz vízelvezetésében mutatkozó bármilyen akadályt azonnal el kell hárítani. A vízelvezető aknákból, csőátereszekből rendszeresen ki kell takarítani az uszadékot és a hordalékot. Ezzel egy időben gondoskodni kell a természetes növénytakaró (gyep, cserje) fenntartásáról is. 2.3.6. A terület víz elleni védelme és a lefolyás szabályozása A terület víz elleni védelme a káros és felesleges víz kártétel nélküli és szabályozott elvezetését szolgálja. A vízelvezető hálózatoknak a talajvédelemben kiemelkedően fontos szerepük van. A hiányzó vagy rosszul megoldott vízelvezetés az erózióvédelmi beavatkozások hatékonyságát rontja, ezért a lejtős területek hosszútávú mezőgazdasági hasznosításához elengedhetetlenül szükséges a jó vízelvezető hálózat. A dombvidéki terület víztelenítését nyílt felszíni vízelvezetés és zárt felszín alatti vízelvezetés (talajcsövezés) valamilyen mértékű kombinálásával oldjuk meg. A felszíni vízelvezető hálózat lehetséges elemei és ezek feladata a következő: — Az övárkok és övcsatornák a terület legmagasabb határvonalain húzódó, 154
