Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 2. Madarassy L.: A talajvédelem feladatai

A teraszozással együtt alkalmazott sáncok maximális hossza a terep lejtőhaj- lásától függ, 12%-os esésnél ez 120 — 150 m, hosszesésük 1%. Kisebb lejtőhaj- lásnál sokkal hosszabb, de legfeljebb 600 m-es sánc is építhető, azonban ekkor is minimum 1%-os hosszesést kell biztosítani.

A vízszintes sáncok megfelelő vízvezető képességű talajokon alakíthatók ki. A sáncok egymástól való távolságának számítására az egyes országokban más és más gyakorlat alakult ki.

1 — 61. ábra. Vízlevezető sáncolása

A vízszintes és függőleges sánctávolságokat (lásd 1—59. ábrát) Matya- sovszky (1951) a talaj hy higroszkópossági értékének függvényében az 1 — 28. táblázat szerint adja meg.

A keskeny alapú sáncok távolságát műszaki szempontból a csapadék meny- nyisége szabja meg. Az 1 — 63. ábra jelöléseit alkalmazva, az Zf lejtőhossz olyan legyen, hogy a lefolyó mértékadó csapadék a b-c-d háromszögbe kellő biztonsággal elférjen. E szerint

137

1 — 60. ábra. Teraszsánctípusok a) keskeny alapú teraszsánc, b) széles alapú teraszssánc