Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
3.11. ábra. Az elemi víztérfogatot jellemző sebességek (tehát lényegében az elemi vízhozamra) is igaznak kell lennie. Abban az esetben, ha a sebességeloszlást az elemi felületeken egyenletesnek tételezzük fel, x irányban, vx sebességgel a kocka dy ■ dz felületén, dt idő alatt lép be a víz, tehát a beáramló víztérfogat vx-dy-dz-dt. A kiáramlás x irányban az átellenben levő oldalon történik, amelynek méretei megegyeznek a belépőoldal méreteivel, de a sebesség a dx úthossz megtétele alatt megváltozott, amit a vx + ővjöx dx kifejezéssel lehet leírni. Az x irányban kilépő víztérfogat tehát (Vyövjdx dx) dy• dz -dí. A belépő és a kilépő víztérfogat különbsége: AVX = + dx^ dydzd< — vxdydzdt. (3-17) A (3-17) összefüggést kifejtve és a kijelölt műveletet elvégezve fel lehet írni AVX = ~dx dydzdt (3-18) Ö.v alakban, ami lényegében az x irányban mozgó víztérfogat megváltozását írja le. A (3-18) egyenlet analógiájára fel lehet írni a mozgó víz térfogatának y és z irányú megváltozását is. Az anyagmegmaradás törvénye szerint azonban az elemi térfogategységen átáramló víz teljes térfogatváltozásának O-nak kell lennie, ezért dxdydzdt-\-~~ dydy Azdt + ^~ dzdxdy d< = 0. (3-19) Permanens (időben állandó) esetben az egyenlet egyszerűbb formára hozható : áv* Ő£y ^ bt\_ dx+ öy+ dz (3-20) ami a folytonossági (kontinuitási) egyenlet általános formája. 43
