Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

3. A talajcsövezés alapjai

3.7. ábra. Különböző talajok [>F-görbe-típusai

szárításkor. A pF-görbe gyakorlati alkalmazásakor azonban a hiszterézis adta hiba általában elhanyagolható.

A talajokat pF-görbéjük segítségével is jól lehet jellemezni. A 3.7. ábrán különböző talajtípusok pF-görbéit tüntettük fel. Ezek a görbék ún. típusgörbék, azaz az egyes jellemző értékeket nagyszámú mérés alapján határozták meg, majd ezekből az értékekből szerkesztettük meg a görbéket. A típus pF-görbék segítségével akkor is rekonstruálni lehet egy-egy talaj pF-görhéjét, ha csak a talaj típusát, fizikai besorolását és néhány jellemző talajparamétert ismerünk. A pF = 0 értékhez a teljes telítettség tartozik, tehát ezt az értéket a teljes hézagtérfogattal (porozitással) lehet közelíteni. A higroszkóposság pF = 6,2 értéknek felel meg, a vízkapacitást pedig a pF = 1,8 — 2,0 értéknek lehet megfeleltetni. Ezekből a pontokból a típus pF-görbék segítségével egy közelítő pF-görbe megszerkeszthető.

A talajban való vízmozgás alapösszefüggéseit a talajcsövezés hidraulikai alapjaival foglalkozó fejezetben ismertetjük.

3.1.4. A talaj kémiai tulajdonságai

A talaj kémiai tulajdonságai a talajcsövezés megoldási módját, talajcsövezhetőségét alapvetően befolyásolják. A talaj kémiai tulajdonságainak összefoglalására nem vállalkozunk, hiszen ehhez a talajkolloidokon lejátszódó folyamatok, az adszorpció, a kemoszorpció és a protolitikus folyamatok áttekintésére lenne szükség. Mivel ezek az ismeretek szakkönyvekben hozzáférhetők (pl. Fekete —Hargitai —Zsoldos, 1967; Stefanovits, 1981) és al38