Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

10. A talajcsövezés műszaki-gazdasági kérdései

10. A taiajcsövezés műszaki-gazdasági kérdései 10.1 Megtérülési idő, gazdasági hatékonyság A talajcsövezés gazdaságossági kérdései a beavatkozás költ­séges volta miatt nagyon lényegesek. A létesítés költségei függenek a hálózat hosszától (mely hektáronként 200 — 700 m között változik), a drénmélységtől (mely leggyakrabban 1,0 — 1,4 m között változik, de a gépesítés előrehaladásá­val egyre kevésbé fontos szempont), továbbá az anyagköltségektől. Ez utóbbi csőtípus és a szűrőanyag függvénye. E tényezők határozzák meg egyrészt a talajcsövezés költségeit, anyag- és munkamennyiség-szükségleteit, másrészt a beruházások megtérülését és más gazdasági mutatóit. Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy egyáltalán szabad-e a melioráció gazdaságosságát vizsgálni. A beavatkozások jelentős része ugyanis infrastruktui'ális beruházás jellegű. Vannak beavatkozások, amelyek hatása hozamtöbbletben realizálódik (talaj- csövezés, talajjavítás), és vannak olyanok, amelyek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeit teremtik meg ugyan (területrendezés, talajvédelem), de tőlük közvetlen termésfokozó hatás nem, vagy csak kismértékben várható. Mindezek tudatában is szükségesnek tartjuk az eredményességet vizs­gálni, azonos módszer alkalmazásával, az egyes területeken várható hatások összehasonlíthatósága és a feladatok szükségességének megítélése céljából. Az eredményesség megítélése szempontjából alkalmazott számítási mód­szerek országonként eltérőek. A hazánkban leggyakrabban alkalmazott számítást Nádosy ismerteti Faragó munkája alapján (Szabó, 1977). Ezek alapján az egyes alapfogalmak a következők. B — A meliorációs fejlesztés egyszeri ráfordítási költsége mindaz a költség, amely a célkitűzések megvalósításához szükséges. R — A meliorációs létesítmény és beavatkozás szinten tartását terhelő évenkénti költségek. Összetevői a következők. Rí — Folyamatos ráfordítás; ilyenek a mélylazítás, a vakond­drénezés, a fenntartó meszezés egy évre jutó költségei. Ro — A meliorációs létesítméyek egy évre eső fenntartási költségei. A kivitelezési költségek százalékában kifejezve a fenntartási költségek irányszámai a következők (földutak 5,0%, nyílt csatornák 2,0%, talajcsövezés 0,5%, műtárgyak 2%, vakonddrénezés 20%). — Évenkénti amortizáció; általánosan elfogadott ezt 4%-kal számolni, bár a létesítmény élettartama általában több mint 25 év, de a technikai fejlődés következtében az eszmei el­évülés ennél rövidebb is lehet. i?4 — A többlethozamot terhelő költségek. H — Korrigált többlethozam, amely tisztán a melioráció hatásával hozható összefüggésbe. Ügy kapjuk meg, hogy a tényleges több­lethozamból levonjuk az erre jutó többletköltséget. 298

Next

/
Thumbnails
Contents