Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
10. A talajcsövezés műszaki-gazdasági kérdései
10. A taiajcsövezés műszaki-gazdasági kérdései 10.1 Megtérülési idő, gazdasági hatékonyság A talajcsövezés gazdaságossági kérdései a beavatkozás költséges volta miatt nagyon lényegesek. A létesítés költségei függenek a hálózat hosszától (mely hektáronként 200 — 700 m között változik), a drénmélységtől (mely leggyakrabban 1,0 — 1,4 m között változik, de a gépesítés előrehaladásával egyre kevésbé fontos szempont), továbbá az anyagköltségektől. Ez utóbbi csőtípus és a szűrőanyag függvénye. E tényezők határozzák meg egyrészt a talajcsövezés költségeit, anyag- és munkamennyiség-szükségleteit, másrészt a beruházások megtérülését és más gazdasági mutatóit. Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy egyáltalán szabad-e a melioráció gazdaságosságát vizsgálni. A beavatkozások jelentős része ugyanis infrastruktui'ális beruházás jellegű. Vannak beavatkozások, amelyek hatása hozamtöbbletben realizálódik (talaj- csövezés, talajjavítás), és vannak olyanok, amelyek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeit teremtik meg ugyan (területrendezés, talajvédelem), de tőlük közvetlen termésfokozó hatás nem, vagy csak kismértékben várható. Mindezek tudatában is szükségesnek tartjuk az eredményességet vizsgálni, azonos módszer alkalmazásával, az egyes területeken várható hatások összehasonlíthatósága és a feladatok szükségességének megítélése céljából. Az eredményesség megítélése szempontjából alkalmazott számítási módszerek országonként eltérőek. A hazánkban leggyakrabban alkalmazott számítást Nádosy ismerteti Faragó munkája alapján (Szabó, 1977). Ezek alapján az egyes alapfogalmak a következők. B — A meliorációs fejlesztés egyszeri ráfordítási költsége mindaz a költség, amely a célkitűzések megvalósításához szükséges. R — A meliorációs létesítmény és beavatkozás szinten tartását terhelő évenkénti költségek. Összetevői a következők. Rí — Folyamatos ráfordítás; ilyenek a mélylazítás, a vakonddrénezés, a fenntartó meszezés egy évre jutó költségei. Ro — A meliorációs létesítméyek egy évre eső fenntartási költségei. A kivitelezési költségek százalékában kifejezve a fenntartási költségek irányszámai a következők (földutak 5,0%, nyílt csatornák 2,0%, talajcsövezés 0,5%, műtárgyak 2%, vakonddrénezés 20%). — Évenkénti amortizáció; általánosan elfogadott ezt 4%-kal számolni, bár a létesítmény élettartama általában több mint 25 év, de a technikai fejlődés következtében az eszmei elévülés ennél rövidebb is lehet. i?4 — A többlethozamot terhelő költségek. H — Korrigált többlethozam, amely tisztán a melioráció hatásával hozható összefüggésbe. Ügy kapjuk meg, hogy a tényleges többlethozamból levonjuk az erre jutó többletköltséget. 298
