Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
8. A talajcsőhálózatok kivitelezése
árokba visszatöltött talajban üregek maradnak, a csapadékvíz ezekben utat talál a talajcsőhöz, nagy mennyiségű talajrészecskét szállítva magával, ami a talajcső feliszapolódását okozza. Ez az ún. starthatásból adódó feliszapoló- dás (lásd még az 5.4.1. pontot). Az ilyen esetek megelőzése céljából igen lényeges a visszatöltött talaj felső 30 cm-es rétegének megfelelő tömörítése. — A talaj nedvességállapota nemcsak a talajcsőhálózat funkcióképessége, hanem a gépek üzemeltetése szempontjából is igen fontos. A kötött talajok teherbíró képességét, illetve megmunkálhatóságát a nedvességtartalom befolyásolja. A nedvességtartalom ugyanis összefüggésben van a talajban működő erőkkel. Nedvesebb talajállapot esetén az adhézió, száraz talajban pedig a kohézió a jellemző erő. Az ilyen talajok állapotát a relatív konzisztenciaindexszel (7C) jellemezhetjük (lásd 3.1.2. pontot), amely kapcsolatban van a pF-értékkel. Teherbírás szempontjából kedvező a talajállapot, ha az /c> 1, amely kb. pF 4,2 értéknek felel meg. A nedvességtartalom növekedésével a talaj teherbírása csökken. — A talajcsövezés kivitelezésével kapcsolatos gépi munkákhoz úgy kell megválasztani a talaj állapotát, hogy az adott művelet szempontjából kedvező legyen. Az egyes talaj csövezéssel kapcsolatos gépi munkák szempontjából optimális talajállapotot mutatjuk be Kuntze (Eggelsmann, 1973) nyomán a 8.1. ábrán. Az optimális talajállapot figyelembevétele mind a gépek üzemeltetése, mind a kivitelezés minősége, illetve a talajcsőhálózat funkcióképessége szempontjából igen fontos. — Befolyásolja a kivitelezést a hőmérséklet is. Fagypont alatti hőmérsékleten végzett talaj csőfektetéskor a gép kaparólánca gyorsan elhasználódik, és ugyanakkor az alacsony hőmérsékleten rideg műanyag csövek törésének a veszélye is fokozódik. 8.1.1. A kitűzés A kivitelezés egyik legkritikusabb fázisa a kitűzés. Ennek pontosságától függ a talajcsőhálózat terv szerinti megépítése és a hálózat funkcióképessége. A pontos kitűzést elősegíti a tervező közreműködése, a tervezői művezetés. A főgyűjtőket, a gyűjtőket és a szívókat síkrajzi és magassági értelemben tűzzük ki. A síkrajzi (vízszintes értelmű) kitűzés a technológiától (ároknyitásos vagy ároknyitás nélküli, illetve kézi vagy gépi) függetlenül azonos módon történik. A kitűzés alapját a kiviteli terv Kitűzési vázlat c. helyszínrajza és a területen levő állandósított alapponthálózat képezi. A gyűjtők, illetve szívók vonalvezetésétől függően a vízszintes kitűzés derékszögkitűző eszközökkel (szögprizma), derékszögű koordinátákkal vagy vízszintes körrel ellátott univerzális szintezőműszerrel sokszögeléssel végezhető. A gyűjtők nyomvonalát a kezdő, illetve a végszelvényben, valamint a töréspontokban cövekkel, majd a fektetés idejére kitűzőrudakkal jelöljük 267
