Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

8. A talajcsőhálózatok kivitelezése

— a föld alatti vezetékek (elektromos kábel-, gáz-, olajvezeték, vízvezeték stb.) nyomvonalát,

— a kivitelezést akadályozó vagy befolyásoló egyéb tényezőket.

A területátadás tényét, az esetleges problémákat a területátadási jegyzőkönyvben rögzítik.

A felkészülést a felvonuláshoz a terület ismeretében a kivitelező megkezdi. Ennek keretében a következő feladatokat kell elvégeznie:

— megfelelő területet alakít ki a gépek, anyagok tárolására,

— biztosítja a kivitelezés alatti irodai munkák végzéséhez szükséges felvonulási épületet vagy lakókocsit,

— kiválasztja, illetve felvonultatja a szükséges gépeket,

— kiszállítja a kivitelezés folyamán szükséges műszereket, eszközöket (kitűzőrúd, cövek, mérőszalag, szintezőműszer stb.),

— gondoskodik a dolgozók elhelyezéséhez, tisztálkodásához szükséges lakókocsikról,

— kiválasztja, illetve felvonultatja a szükséges gépeket.

A felvonulást követő feladatok a következők:

— a kitűzéshez szükséges alappontok ellenőrző mérése,

— a befogadó állapotának vizsgálata,

— a talajviszonyok vizsgálata (gyökerek, kövek stb.),

— a talajállapot vizsgálata (nedvességállapot),

— a talajvíz helyzetének, felszín alatti mélységének vizsgálata,

— az esetleges forrásfoglalás elkészítése (völgyfenéki területek),

— a gyűjtők, illetve a gyűjtőn építendő műtárgyak (akna, talajcsőszáj) helyének síkrajzi kitűzése,

— a szívók nyomvonalának kitűzése,

— a kiegészítő eljárások (vakonddrénezés, mélylazítás) területének kijelölése.

A talajviszonyok, a talajállapot és a talajvízhelyzet vizsgálatakor a következő szempontokat kell figyelembe venni.

A talajcsőhálózat funkcióképessége szempontjából — különösen gépi fektetés esetén — igen lényeges, hogy a kivitelezés optimális körülmények mellett történjék.

Csapadékos időjáráskor vagy a magas talajvíz következtében átnedvesedett talajon nincs lehetőség a kivitelezésre, különösen nem stabil szerkezetű talajok esetén, a talajcsőhálózat nem kielégítő működése gyakran vezethető vissza nedves talajviszonyok melletti fektetésre.

A túl nedves talajállapot esetén való fektetés következményei a következőkben foglalhatók össze (Knops és tsai, 1977).

— A vályogos finom homok, finom homokos vályog, finom homokos agyag altalaj esetén különösen veszélyes a nedves talajállapot melletti fektetés. Ezeken a talajokon igen nagy a valószínűsége annak, hogy a talajrészecskék belépnek a szűrőanyagba, illetve a csőbe, melynek következményeként a szűrőanyag áteresztőképessége csökken, a talajcső feliszapolódik.

265