Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
7. A talajcsőhálózatok tervezése
6. nap: qtm = 3-0,2655 + 5-0,1161 + 5-0,0891 + 12-0,0749 + S- 0,0656 + + 15.0,0585 qtm = 4,12 mrn/nap, azaz 0,48 1/s-ha. 7. nap: qtm = 3-0,2655+3.0,1101 + 5-0,0891+ ___ q tm = 3,21 mm/nap, azaz 0,37 1/s-ha. A számítást tovább folytatva egyre kisebb vízhozamokat kapunk (lecsengő szakasz). 7.3.6.2. A talajcsövek vízszállító képességének meghatározása, a talajcső megválasztása A szívók mértékadó vízhozama és méretezése. A szívók mértékadó vízhozamát a qmílx maximális vízhozam ismeretében lehet meghatározni. Figyelembe kell venni azonban, hogy a (7-32) képlet levezetésekor a gyakorlattal ellentétben feltételezték, hogy a maximális vízhozamok a talaj - csőbe azonos időpontban érkeznek be. Ez a közelítés legfeljebb 1 = 50 m hosszú talajcső és viszonylag kis talaj csőtávolság esetén engedhető meg. Ezért a következő redukciós tényezővel kell számolni: l < 100 m : 0,9, 100 m < l < 200 m :0,8, l ■-» 200 m : 0.7. A szívó mértékadó fajlagos vízhozamának ismeretében ki kell számolni az F nagyságú vízgyűjtőről az l hosszúságú talajcsőbe érkező vízhozamot. Ezután hullámosított falú PVC talajcsövek esetén a 7.23. ábra, égetett agyag talajcsövek esetén a 7.24. ábra felhasználásával meg kell vizsgálni, hogy a tervezett szívóhálózatból a mértékadó helyzetű szívó túlnyomás nélkül el tudja-e vezetni a talajból beérkező vízhozamot. Ha nem, akkor szükség van a szívó átmérőjének vagy esésének növelésére, vagy ha erre nincs lehetőség, a szívó hosszának (vízgyűjtőjének) csökkentésére. 7.20. Példa Méretezzük a szívót a 7.IS. példában szereplő esetben. L — 42 m; qm!lx = 1,06 1/s-ha; .Y4 = 80 MM; a szívó hossza l = 300 ni; esése, / = 2%. Számítás. A szívó mértékadó fajlagos vízhozamának számítása: / — 300 m esetén a redukciós tényező: 0,7, ima* = 7mai-°>7 = 1,06-0,7 = 0,74 1/s-ha, A szívóba érkező vízhozam: Qm = F q'mal = (0,42-3,0).0,74 = 0,93 1/s. 234
