Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

7. A talajcsőhálózatok tervezése

A (7-32) összefüggés szerint:

l,16-e_1/5'66

0,00864-5,66

= T-0,14-0,7.

0,92 1/s-ha.

A (7-33) összefüggés szerint pedig:

4 1 16.fí_4fö-66

7 = -4- -0,14 -0,7 • ’ --------1000 = 0,00794 m/nap,

5 5,66

azaz 7,94 mm/nap, amely teljesen megegyezik az előző értékkel, csak más mértékegységben van kifejezve.

2. Az előző pontban tárgyalt maximális drónvízhozam abban az esetben jelentkezik, ha a mértékadó csapadék olyan nagy, hogy képes feltölteni a talaj teljes tározóterét. Az ezen alapuló módszer kényelmes, hiszen nem szükséges ismerni a mértékadó nagy csapadékot, elegendő a tározótér ismerete.

Abban az esetben, ha ennél kisebb csapadékra kívánjuk a hálózatot méretezni, vagy a kisebb csapadék hatására jelentkező drénvízhozamot akarjuk megismerni, a következők szerint kell eljárni (Dvorák, 1969; 1972). a) Határozzuk meg a talajcsőhálózatot terhelő csapadékidősort. A 7.22. ábrán láthatóan 6 eset fordulhat elő.

7.22. ábra. A talaj csőhálózatot terhelő csapadékidősor

a) hosszú idejű csapadék, b) tetszőleges időpontban kezdődő hosszú idejű csapadék, c) rövid idejű, állandó intenzitású csapadék, d) tetszőleges időpontban kezdődő, állandó intenzitású, rövid idejű csapadék, e) tetszőleges időpontban kezdődő, állandó intenzitású, rövid idejű csapadékok, /) tetszőleges időpontban kezdődő, változó intenzitású csapadékok (Dvorák, 1979)

231