Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége

1.3. ábra. A pórustérfogat százalékában kifejezett talajnedvességtartalom alakulása a karcagpusztai kísérleti területen különböző kezeléskombinációkban

növekedés még abban az esetben is, ha nincs mesterséges vízvisszapótlás (öntözés). A talajesövezés termésnövelő hatása a karcagpusztai kísérletek első három évének terméseredményei alapján évente mintegy 2,0 t/ha értékre tehető.

1.2. A talajcsövezés hatása, előnyei, hátrányai

A talajcsövezés megjavítja a talaj levegő-, hő- és vízgazdálkodását, javítja fizikai és kémiai tulajdonságait, továbbá a talajjavítás más módszereihez kapcsolódva, azok hatását fokozza. Az említetteken kívül a talaj csövezés eredményeként a területek magasabb rendű mezőgazdasági hasznosítása válik lehetővé, nő a termés, fokozódik a termesztés biztonsága.

Megállapítható, hogy a talajcsövezés hatása a nyíltárkos rendszerhez viszonyítva kedvezőbb, összetettebb, ennek ellenére az előnyök és hátrányok számbavételénél néhány szempontból a nyíltárkos rendszerhez való viszonyítás elkerülhetetlen.

A talajcsövezés előnyei:

— segítségével a nagyüzemi gazdálkodáshoz nagy, összefüggő mező- gazdasági táblák alakíthatók ki;

— a nyíltárkos víztelenítéshez képest csak jelentéktelen mértékben csökkenti a művelhető területet;

18