Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége

1.1. ábra. A vöröskáposzta terméseredményének változása a talajvíz mélységének függvényében (Feddes, 1872)

A terméseredményeknek a talajvízállástól való függésére az 1.1. ábrán mutatunk be példát. Akkor, ha a talajvíz a terepszinthez közel (0,5 —0,6 m) helyezkedett el, jelentős terméscsökkenés következett be.

A talajvízszint megfelelő alakítása a másodlagos szikesedés megakadályozása szempontjából is fontos lehet. Abban az esetben ugyanis, ha a mélyebb talajréteg vagy a talajvíz káros sókat tartalmaz, a talajvízszint megemelkedésével e sók kapilláris úton a gyökérzónába juthatnak és ott felhalmozódhatnak. A talajtan a kritikus talajvízszintet ebből a szempontból értelmezi. Abban az esetben azonban, ha a vízszintet talajcsövezéssel szabályozzuk, hosszabb időszak átlagát tekintve olyan vízmozgás jön létre, amely a gyökérzónában függőlegesen lefelé irányuló eredőjű. Ez azt jelenti, hogy talaj csövezett körülmények között általában sókimosódásra és nem sófelhalmozódásra kell számítani, még abban az esetben is, ha a drénrendszer viszonylag sekély, és az általa tartott talajvízszint magasabb, mint az arra a talajtípusra megállapított kritikus érték.

1.1.2. Talajnedvesség-szabályozás

Középkötött és kötött talajokban a talajvíz (éppen a talaj viszonylag nagy kapilláris vízemelő magassága miatt) mélyebben (2 —3 m mélységben) helyezkedik el, ezért ezeken a talajokon nem a talajvíz, hanem a talajnedvesség szabályozása a feladat. Ezeknek a talajoknak ugyanis nagy a

14