Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége
mérések is bizonyítják, a talajcsövezett területeken csökken a lefolyó víz meny- nyisége. A talajcsövezés szükségességét az utóbbi időben egyre gyakrabban műszaki-gazdasági számítással döntik el. Ennek az a lényege, hogy a vízrendezett területek eredményeit összevetik a megelőző állapot eredményeivel, és ennek alapján mérlegelik a beruházás gazdasági hatékonyságát. Ezzel a módszerrel a későbbiekben részletesen foglalkozunk. A talaj vízháztartásának a talajban elhelyezett csövekkel való szabályozására a hazai szakirodalomban többféle elnevezés is elterjedt: talajcsövezés, drénezés, alagcsövezés. A továbbiakban a talajcsövezés elnevezést használjuk, de — elsősorban összetételekben — nem zárkózunk el a drénezés, drén kifejezéstől sem (pl. dréncső, vakonddrénezés). 1.1. A talajnedvesség-szabályozás ás a talajvízszint-szabályozás A mezőgazdasági területek víztelenítése szempontjából két alapesetet különböztetünk meg: — a talajvízszint-szabályozást és — a talajnedvesség-szabályozást. Talajvízszint-szabályozásra olyan területeken van szükség, ahol a talajvíz magas (eléri a gyökérzónát vagy a kapilláris emelés révén túlságosan telíti azt), és a víz az egész talajszelvényben képes mozogni (tehát a talaj jó víz- vezető képességű). Az elnedvesedésnek, a magas talajvízszintnek lehetnek térségi (regionális) és helyi (lokális) okai. A talajnedvesség-szabályozás olyan területeken indokolt, ahol a talaj felső rétege — esetleg mélyebb rétegig — közepesen vagy erősen kötött, a vízmozgás főleg az adhéziós erő hatása alatt áll, gravitációs vízmozgás csak a talajhasadékokban, -repedésekben (a makropórusokban) és a gyökérjáratokban lehetséges. Ezeket a talajokat a szakirodalom tapadóvizes vagy pangóvizes talajoknak is nevezi. A kétféle víztelenítési alapeset műszaki megoldása különféle lehet. Talaj- vízszint-szabályozáskor elsősorban a nyíltárkos vízszinttartás és a talaj- csövezés jöhet szóba. Talajnedvesség-szabályozáskor felszíni és felszín alatti vízrendezési megoldások egyaránt alkalmazhatók. Lényegében talajnedvesség-szabályozást jelent a felszíni vízelvezetés is nyílt elvezetőelemekkel (-árkokkal), de a legkorszerűbb megoldás a talajcsövezéssel való nedvességszabályozás. A mezőgazdasági területek víztelenítésének tehát valamennyi esetét meg lehet oldani talajcsövezéssel. A továbbiakban a víztelenítést és a műszaki megoldásokat a talajcsövezés szempontjából tárgyaljuk, tehát talaj- vízszint-szabályozó (klasszikus) és talajnedvesség-szabályozó talaj csövezésről beszélünk. A talajcsövezés két alapesete sem tervezési, sem területi vonatkozásban nem különül el egymástól élesen. Gyakran egy mezőgazdasági üzemen belül is 12
