Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
4. A csapadékvíz elvezetés műszaki megoldásai
98 Végül a talajvize árás is kategóriahatárként jelölhető ki a települési vizrendezés szempontjából. Nyilvánvaló, hogy vizrendezési szempontból csak a talajviz járás felső határmagassága, a mértékadó talajvizállás vehető számba vizrendezési szempontból. Ennek figyelembevételével az a település magas talaj- vizállású, amelynek mélypontjától a mértékadó talajvizállás legfeljebb 1,5 m mélységben van. Megjegyzem, hogy Morvái K. /7/ tanulmánya szerint hazánk településeinek 20 ?J-ában a talajviz a térszint meghaladja, 40 %-ában eléri az épitmények alsó szintjét és 30 %-ában veszélyezteti az építményeket ! A XIX . táblázatból megállapítható, hogy vizrendezés szempontjából kedvezőtlen fekvésű településen számos esetben elkerülhetetlen a zárt csapadékcsatorna építése. Ahol a közműves vízellátást megoldották és részben emiatt a korábbinál magasabbra emelkedett a talajviz mértékadó szintje, ott a zárt csapadék csatornahálózat még talaj csőhálózattal is kiegészítendő. Számolva a települési talaj csövezés számos akadályával, ilyen e- setben felvehető a település/rész/ feltöltéssel egybekötött újrarendezése. A felsorolt települési vizrendezési megoldásokat számos olyan helyen kell alkalmazni, ahol a távlati vizrendezési koncepciók nyílt árkos települési vízrendezést irányoztak elő, holott azzal nem oldható meg a vizrendezés, a kedvezőtlen adottságok miatt! Rendkívül fontos vizrendezési kérdés, hogy a települési u- tak burkolása előtt, vagy legalább azzal egyidőben kell megoldani a vízellátási és csatornázási közmüvek építését. Ellenkező esetben a burkolat minősége igen gyorsan károsodik, és a vizi közmüvesités lényegesen költségesebb lesz, mint az útbur
