Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)

4. A csapadékvíz elvezetés műszaki megoldásai

86 A folyóka vagy a házi csapadékvíz elvezető esőcsatornák nyilt árokba úgy csatlakozzanak, hogy ne zavarják az árokban folyó viz áramlását és ne okozzanak medererőziót a fenéken vagy a ré­zsűn. Ennek érdekében a torkolat körül megMelő méretű burkola­tot vagy egyszerű torkolati műtárgyat kell létesíteni. Ha a be­fogadó közmű árok vagy csatorna vize visszaáramolhat a házi ve­zetékbe, akkor a magánvezetékre lehet vagy kell zárószerkezetet: tolózárat vagy csappantyút épiteni. A tolózár emberi beavatko­zást igényel záráskor vagy nyitáskor, mig a csappantyú automa­tikusan zárja a visszaáramlást vagy teszi lehetővé a befogadóba áramlást. A terepen összegyülekező vizet 15-60 m-ként a csapadékvi­zet szállító közműbe, vagy kárt nem szenvedő területre kell ve­zetni. E célra használható az útpályát alkalmas lejtésben keresz­tező terelőelem betonból, kőből, aszfaltból vagy fából. Igen al- lakmas terelőelem az útpályát keresztező rácsos fedelű gyűjtő- vályú. A rács lemezelemei közötti távolság nem lehet több 2,5 cm-nél /24/A. ábra/. Nyilt árok csatlakozásánál és a felszínen összegyülekező viz árokba vezetésének a helyén medererőziót megakadályozó bur­kolatot kell kialakítani. Külvizet vezető mederszakasz /ővárok/ települési csapadék­víz elvezető zárt csatornába torkollása előtt hordalékfogó te­ret és uszadékfogó rácsot kell elhelyezni. A rácsköz nem lehet nagyobb 30 cm-nél. A hordalékfogó tér ülepítő térfogatának a minimális mérete 2,5 nT legyen. Az ülepitőtér víztelenítéséről szivárgó létesítésével kell gondoskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents