Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
3. A települési tározó méretezése
81 6. példa. Az A = 100 ha /= 1 knf/ dombvidék! vízgyűjtőterületről t = 50 min összegyülekezési idő alatt, időben állandó ip intenzitású záporcsapadékból keletkező árhullámok alakulnak ki. Az árhullámok lefolyási tényezői - a korszerű hidrológiai elvei szerint - eltérő mértékűek /XV. táblázat/. így számoltuk a racionális méretezési módszerrel a különféle átlagos ismétlődési idejű árvizhozamokat. Ezeket vettük alapul a tározótér szükséges méretének megállapításához. A 22/A ábrán feltüntettük a p 1-33 évenként átlagosan egyszer ismétlődő modell záporcsapadékok intenzitásainak idősorát. A 22/B ábrán az A ábrán vázolt záporokból keletkező egyszerűsített háromszög alakú árhullámokat vázoltuk. A 22/C ábrán pedig felraktuk a különféle £ átlagos ismétlődési idejű árhullámok lefolyó vizmennyiségeit, amelyek a B ábrán vázolt árhullámok összegező görbéi. Ugyancsak a C ábrarészen feltüntettük a 0-250 ...1250-1500 t/s kapacitású szivattyúk által átemelhető viztömeg egyszerűsített összegező egyeneseit is. A szivattyú kapacitás egyeneseivel párhuzamos érintőket szerkesztve a lefolyó viz összegező görbéin, az ábra függőleges léptéke szerint leolvasható a kiválasztott szivattyú beépítése során kiépítendő tározótér szükséges kapacitása. A C ábrán az 500 1/s kapacitású szivaty- tyú beépítése során szükséges tározóterek méreteit határoztuk meg, különféle £ átlagos ismótlődésü zápor esetén. Ezeket a tározóméreteket feltüntettük a többi szivattyú kapacitás beépítése esetére is a XV. táblázat utolsó oszlopaiban. Figyelemre méltó, hogy a szivattyúk névleges kapacitásával számítottuk a tározószükségletet, holott a kapacitás jelentősen függ a befogadó nagy- vizállásának mértékétől is. Gyakorlati alkalmazás esetén ez nem hagyható figyelmen kivül.
