Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
55 A tényleges beszivárgásl paraméterek tehát: max eff Z1 " R/ fmax = °’385 * fmax f0 eff = 0,385 . fQ A nedvesitési tározás vizzáró felületen 1,5 mm, vízáteresztőn pedig 6,0 mm. Átlagos nedvesitési tározás súlyozással: S = 0,385 • 6,0 + 0,615 • 1,5 = 3,2 mm Ezek után megszerkeszthető a részvizgyüjtőterületnek a záporviz háztartási ábrája bármilyen csapadékra. Vizsgáljuk meg a vizháztartást t = 30 min időtartamú, p = 4 év átlagos visszatérési ide3o jü, időben állandó intenzitású záporra: *4 év = 0 ,73 mm/min. A 13/a ábrán mutatjuk be a keletkező imput árhullámot. Ennek sajátossága, hogy a csapadék kezdeti szakaszán a csapadék és a tényleges beszivárgás különbsége tározódik a felszínen, 5 percen át, vagyis ennyi időn át nem indul lefolyás a részvizgyüjtőről. Ezt az időt nevezzük a lefolyás szempontjából holt időnek /tQ/. LIajd 11 perc szükséges ahhoz, hogy a részvizgyüjtő legtávolabbi pontja is bekapcsolódjon a vizszállitásba. Ezt a feltöltődést arányos lépcsőzésünek tekintjük, közelítésként. A t összegyülekezé- si idő alatt az árhullám emelkedése markáns, majd ezt követően korlátozott, mert tQ+t 16 min után a vizszállitás növekedését csupán a beszivárgás csökkenése okozza a 30 percig. A csapadék- hullás befejeztével a vizszállitás 11 percen keresztül csökken, végül megszűnik. A 13/b ábrán ugyanennek a csapadéknak időben változó intenzitású eloszlását vizsgáljuk a részvizgyüjtőn. A b csapadékeloszlás szerint hosszabb a nedvesitési tározódás időtartama: tQ = 7 min. Növekedik a tetőző vizhozam és az árhullám alakja jelentősen
