Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)

2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai

- 28

amelyben

Qp / l/a/,

<á /dimenzió nélkül/, ip / ^s.ha/,

A /ha/,

A vizsgált vizgyüjtőterületet részvizgyüjtőkre kell felosztani. Egy-egy vizgyüjtő területe általában egy csatorna /árok/, vagy csatornaszakasz torkolatához tartozó területtel azonos méretű.

A terület jellemző paramétereit meg kell határozni. Ezek alapján próba hossz-szelvényeket kell késziteni és ki kell számítani a vizsgált szelvények összegyiilekezési időit, majd meg kell szerkeszteni a vizsgált vízelvezető rendszer terület-idő grafikonját, /példában bemutatva: 6. ábrán/.

Az összegyülekezési idők figyelembevételével kell meghatározni a mértékadó csapadék-intenzitást vizsgált szelvényenként. A lefo- lyási tényezőt /<*/ számítani kell /10/

= 0,14 + 0,65 R + 0,05 J /6/

képlettel. Ebben a képletben R a vízzáró felületi tényező /dimenzió nélkül/, J pedig a főgyűjtőcsatorna átlagos lejtése /já/.

A lefolyási tényező számítására ajánlott képlet érvényességi tartományai: R >0,08

0,5 % < J < 6 %

A lefolyási tényező valószinüségi változó, a bemutatott képlettel a p = 1-4 éves csapadékból keletkező nagyvizhozam számítható. A p>4 év átlagos ismétlődési idejű csapadék lefolyási tényezőjét a fenti képletből számított értéknek egy átszámítási tényezővel módosított értékeként kapjuk az V. táblázat szerint. A táblázat értékei ^p=1_^ — 0,5 esetben használhatók.