Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
2. A települési vízrendezés hidrológiai és hidraulikai alapjai
24- a házak szerkezetének romlása tartás nedvesítés révén,- az eredeti vízelvezető hálózat túlterhelése,- a mezőgazdasági hasznosítású területrészek káros elöntése. Ezekben az emberi beavatkozás többlet kockázatát ismét csak költség-haszon elemzés eredményeként vizsgálhatjuk. A kockázat elemzést csak az eredeti vízjárásra javasolható elvégezni, ami csupán a vizjárás, a talajviszonyok és a lecsapoló létesítmények együttes vizsgálatával hajtható végre. Ezeknek a részleteit nem tárgyaljuk. Meg kell említeni, hogy a talajvíz járás zónájának emelkedése gyakran összekapcsolódik a felszin alatti viz nitrátos el- szennyezésével. Ekkor a kockázat-biztonság vizsgálat egyik változataként azt kell vizsgálni, hogy melyik megoldás ésszerűbb és gazdaságosabb:- a csatornázás megvalósitása, vagy- a vizellátás bázisának folyamatos nitrátmentesitése. Az eddig feltárt ismeretekből nyilvánvaló, hogy hazai települési hidrológiai tervezési módszerek csak a legegyszerűbb biztonsági-kockázati elemzés elvégzéséhez alkalmasak. Minden bonyolultabb rendszer optimalizációhoz, költség-haszon elemzéshez elengedhetetlen a települési vízelvezetés minden elemére kiterjedő adatfeltárás. Az adatok kellően fejlett modellbe táplálva segíthetnek feltárni az azonos biztonság követelményét kielégítő műszaki megoldás jellemzőit. 2. A TELEPÜLÉSI VÍZRENDEZÉS HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI ALAPJAI A települési vízrendezésnek a feladataiból nem foglalkozunk az átfolyó vízfolyás árvizeivel, amelyeknek csupán a hidraulikai