Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)
1. A csapadékvíz elvezetés biztonsága és kockázata
21 azt az eseményt kell vizsgálni, amikor szivattyúval kell a záporból lefolyó vizet a befogadóba emelni. A szivattyús átemelés biztonságát úgy kell meghatározni, hogy az egybeesés feltételes valószínűsége azonos legyen az árvizvédelem hidraulikai biztonságának valószinüségi paraméterével, vagy annál nagyobb legyen az átemelés biztonsága. 2. példa. Egy települést p = 100 évenként átlagosan egyszer ismét lődő árviz szintje ellen védenek. Ekkor a záporviz szivattyús átemelésének a kapacitása is legyen kedvezőbb az eseményegybeesés 100 éves feltételes gyakoriságához tartozó kapacitásnál vagy lega lább azzal azonos legyen. Ezt a feltételt azonban nem csupán egy összefüggő eseménypár jellemzői elégitik ki, hanem az eseménypárok sora. 1. befogadó nagyviz szintje legyen H ^ a települési csapadékvíz hozama pedig legyen Q Ezeknek a valószinüsége P jll^ J és P [ Qp-^J • A kettőnek a feltételes valószinüsége P | , aminek ki kell elégítenie a következő egyenletet V'St >0,99 Egyszerűség érdekében nem számolunk itt a torkolati tározóval, ami csökkentheti a szivattyúk átemelő kapacitását. Az adatokat a IV. táblázat, az egyenlő biztonságú összetartozó adatpárok görbéjét pedig az 5. ábra mutatja be. Az 5. ábra alapján és a 3. fejezetben bemutatott tározóméretezési görbékből lehet meghatározni a csapadékvíz átemeléshez beépítendő szivattyú egységek kapacitását és darabszámét.
