Települési vízrendezés (Vízépítési segédletek, Budapest, 1986)

1. A csapadékvíz elvezetés biztonsága és kockázata

21 azt az eseményt kell vizsgálni, amikor szivattyúval kell a zápor­ból lefolyó vizet a befogadóba emelni. A szivattyús átemelés biz­tonságát úgy kell meghatározni, hogy az egybeesés feltételes va­lószínűsége azonos legyen az árvizvédelem hidraulikai biztonságá­nak valószinüségi paraméterével, vagy annál nagyobb legyen az át­emelés biztonsága. 2. példa. Egy települést p = 100 évenként átlagosan egyszer ismét lődő árviz szintje ellen védenek. Ekkor a záporviz szivattyús át­emelésének a kapacitása is legyen kedvezőbb az eseményegybeesés 100 éves feltételes gyakoriságához tartozó kapacitásnál vagy lega lább azzal azonos legyen. Ezt a feltételt azonban nem csupán egy összefüggő eseménypár jellemzői elégitik ki, hanem az eseménypá­rok sora. 1. befogadó nagyviz szintje legyen H ^ a települési csapa­dékvíz hozama pedig legyen Q Ezeknek a valószinüsége P jll^ J és P [ Qp-^J • A kettőnek a feltéte­les valószinüsége P | , aminek ki kell elégítenie a kö­vetkező egyenletet V'St >0,99 Egyszerűség érdekében nem számolunk itt a torkolati tározó­val, ami csökkentheti a szivattyúk átemelő kapacitását. Az ada­tokat a IV. táblázat, az egyenlő biztonságú összetartozó adatpá­rok görbéjét pedig az 5. ábra mutatja be. Az 5. ábra alapján és a 3. fejezetben bemutatott tározómé­retezési görbékből lehet meghatározni a csapadékvíz átemeléshez beépítendő szivattyú egységek kapacitását és darabszámét.

Next

/
Thumbnails
Contents