Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
Völgyelzárás helye: A régi 3. sz. főközlekedési úton (jelenleg Kerecsené határától Vécs felé bekötő útnak jelölt út) a kerecsenéi elágazástól kb. 1,0 km-re levő híd felett kb. 300 m-re. A tározó hasznosítása: egy célú 146. Sorszám Vízfolyás: Tamóca patak Domborzati viszonyok A völgyszakasz a Mátra-alja lankás dombvidékén fekszik. Széles, lapos tál alakú. A szegélyező domboldalak lankás lefutásnak. Jobb oldalról egy nagy mellékvölgy, a Berek patak völgye csatlakozik. A patakmeder kevéssé beágyazott. A völgy lapossága miatt a tározott víz felülete a térfogathoz képest eléggé nagy. A helyszínen felvett elzárási szelvényt és völgy-hosszszelvényt a mellékelt ábra mutatja. A különféle tározási szintekhez tartozó tározótérfogatot és tófelszínt a térkép alapján szerkeztett grafikon szemlélteti. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 7 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 9 m lenne. A gátkorona hossza 450-500 m. Az elöntött terület legnagyobb szélessége a mellékág egyesülése alatt 1,2 km, hossza a Tamóca völgyében 3,2 km. A tározás a Berek patak völgyében kb. 1,5 km-ig hat vissza. Az elzárásra kerülő területen szántó- és rétművelés folyik. A tározó vize elöntené a budapest-miskolci műúttól Vécs községbe vezető út kb. 700 m-es szakaszát, mely a Berek patak völgyét keresztezi. A térkép magassági adatai szerint az elöntés Vécs község széléig terjedne. A tározó vázlatos helyszínrajza a mellékletben található. Geológiai viszonyok A völgyszakaszt erózió munkálta ki. Kissé aszimmetrikus szelvényű, bal oldala meredekebb, jobb oldala laposabb. A meredekebb oldalt több vízmosás csipkézi. A völgyszakasz földtani felépítésében főtömegben pliocén agyagos és homokos rétegek vesznek részt, amelyekre pleisztocén barna agyag és nyirok települ. A pliocén rétegek a bal völgyoldalban nagyobb területeken felszínre is bukkannak. Így Vécs község DK-i szélénél, egy nagy homokbánya falában kb. 10 m vastagságban található homok. A homokbányától a miskolci műút felé haladva a bal völgyoldalon fejlődő vízmosások találhatók, melyekben 1-2 m mélységig a rétegszelvény megfigyelhető. A bal völgyoldalban előfordulnak ugyan homokos rétegek, de eléggé alárendelten, az agyagrétegekkel váltakozva. A jobb völgyoldalban a felszíni pleisztocén agyag és nyiroktakaró eléggé összefüggőnek mutatkozott. A pliocén rétegek a felszínen nem találhatók meg. A völgyfenéken réti agyag települt. Végeredményben megállapítható, hogy vízzáróság tekintetében a völgyszakasz tározásra valószínűleg alkalmas. A jobb völgyoldalon és a völgyfenéken jelentősebb elszivárgás nem várható. A bal völgyoldal kedvezőtlenebb, de víz- elszökés itt sem valószínű. Hidrológiai viszonyok A 92,8 km* kiterjedésű vízgyűjtő terület felszínén nagyobbrészt agyag, agyagos lösz, agyagos homok, kisebb részén pedig vulkáni tufa helyezkedik el. Ezeken kívül effúzív kőzet (andezit) és teraszkavícs is előfordul kis mennyiségben. Erdőborítottsága csekély. A patak vizét a csapadékból lefolyó vizek és a talajvízből táplálkozó kis szivárgó rétegvizek táplálják. Nagyobb források nincsenek. Vízhozamának középértéke — megbízható észlelések hiányában - a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján 320 1/s. A tározó teljesítőképességére vonatkozó adatok a következők: A kiépítettség mértéke Hasznosítható vízhozam (m3/s) Tározótér szükséglet (10® m3) Teljes 0,320 35,0 Gazdaságos 0,190 5,0 Éves 0,090 1,0 A tározási lehetőséggel a MV - III. Víztározási lehetőségek kiadvány a 118/2 szám. a 7 TVK XII. fejezete pedig a 46. szám alatt foglalkozik. Helyszíni szemle: 1975. augusztus 26.- 76 -
