Tározási lehetőségek Magyarország hegy- és dombvidékein (VITUKI, Budapest, 1976)
Forrásmunkák jegyzéke - 2. Táblázat
94. Sorszám Vízfolyás: Veszprémi—Séd Völgyelzárás helye: Berhida és Papkeszi községek között, Berhida déli szélén levő közúti híd melletti régi malom felett kb. 800 m-re. A tározó hasznosítása: egy célú Domborzati viszonyok A tározásra kiválasztott völgyszakasz nagyjából NyK-i irányú. Szélessége a talpon 150-500 m között változik. A szimmetrikus, baloldala lankás, amelyet nagyrészt művelnek. A völgytalp rét, jobb oldalán malomcsatorna húzódik, amelynek vízszállító képességét ma is használják, jóllehet malom már nem működik a völgyben. A völgy jobb oldala meredek, több kis mellékvölgy is szabdalja; itt a tetőn folyik művelés. A völgyelzárás helyét és a tározás lehetséges mértékét a domborzat és legfőképp két település határozza meg. A völgyelzárás helyén felvett völgyszelvényt és a vázlatos völgyfenék hossz-szelvényt a tározó domborzati jelleggörbéivel együtt a mellékelt ábra szemlélteti. Az adottságok által korlátozott tározási szinthez (135,00 m A. f.) (135,70 m B. f.) 6,2 • 10* m3-es tározótér tartozik. A legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben kereken 10 m, a gát magassága így 12 m. A gátkorona hossza 530 m. A tározó hossza kereken 4,5 km; helyszínrajzi vázlata a Függelékben található. A tározó területére már építési tilalmat rendeltek el. Létesítése azonban számos akadály elhárítását teszi szükségessé. Ezek közül a legjelentősebb a fűzfői ipari szennyvíz tisztításának és elvezetésének megoldása. A fűzfői gyár hűtővíz- ellátását más vízkivétellel kell biztosítani, mivel a meglevő a tározótérbe esik. Ugyancsak a tározótérbe esik néhány kút és gazdasági épület. A völgyet átszelő gázvezeték 2 km-es szakasza is víz alá kerül. A Veszprém-Siófok közti 35 kV-os távvezetéknek kb. 1,7 km-es szakaszát kell áthelyezni, a vízkivétcli műhöz vezető leágazással együtt. Geológiai viszonyok A völgyszakasz jobb oldalán pannon agyag, márga és kevés homok tárul fel. A pannon összlet igen változatos, az agyagmárgától a közepes szemnagyságú homokig minden megtalálható benne, de uralkodó a középkötött finomhomokos agyag. Az összletben rétegekről nem lehet beszélni, csak lencsék együtteséről. A jobb oldal pannon összlete rossz vízvezető. A jobb oldal agyagos szakaszain a szivárgók környékén csúszások nyomai láthatók. Csúszásra lehet számítani, mivel ez a völgyoldal majdnem mindenütt meredek. A völgyfenéken átlag 2 m-es, jó vízvezető homokos kavicsra települt 2-3 m-es rétiagyag található. A völgytalp vízzárónak tekinthető. A rétiagyag felső része igen laza, nagymértékben összenyomható. A völgy baloldalán az átlag 4 m-es homokos-kavics ősmeder üledékre 10-12 m vastag lösz települt. Ezen az oldalon összefüggő talajvízszint alakult ki. Lehet, hogy a tározó okozta átázás hatására a lösz talajmechanikai tulajdonságai romlanak Hidrológiai viszonyok A 48,3 km’ kiterjedésű vízgyűjtő karsztos jellegű. A Séd kisvizét karsztforrások adják. A Hajmáskérnél levő vízhozamnyilvántartó állomás adatai szerint a vízfolyás sokévi középvízhozama 1,80 m3/s-ra tehető. Az elzárási szelvény alatt kb. 800 m-re, a közúti hídnál 1975-ben vízminőségmérő állomás létesült. A tározó teljesítőképességére vonatkozó adatok a következők: A kiépítettség mértéke Hasznosítható vízhozam (m3/s) Tározótér szükséglet (10* m3) Teljes 1,80 198,0 Gazdaságos 1,12 27,9 Éves 0,666 8,0 A létesíthető 6,2 • 10‘ m3-es tározó kiépítettsége kb. 50%. A tározási lehetőséggel az 5 TVK XII. fejezete a 4. szám aiatt foglalkozik. A Vízügyi Tervező Vállalat 1963-ban a 13 532 számú beruházási programot, majd 1964-ben a 14 223 számú tervet készítette a tározóról. Helyszíni szemle: 1975. szeptember 9.- 58
