Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése
pásként az egyes helyekre és rétegekre vonatkozó süllyedéseket lehet kiszámítani. Az egy keresztszelvényen belüli süllyedéseket a gát középvonalában, valamint a kétoldali rézsűláb vonalában kell vizsgálni. A süllyedés a gát tengelyében többszöröse annak az értéknek, ami a rézsűláb vonalakban számítható. A gát keresztszelvényeinek középvonalára meghatározott süllyedések sorjában felrakhatok a hossz-szelvényre. A hossz-szelvény vonalára számított süllyedések értékét figyelembe véve lehet a túltöltés mértékét megtervezni. Az építés időtartamára eső süllyedést csak mint mennyiségi többletet kell előirányozni, ezzel szemben a süllyedésnek azt a részét, amely az építés befejezése után játszódik le, a gát keresztszelvény sorozatában gátkorona, valamint rézsű túltöltéseként kell betervezni (a keresztszelvényt aszerint megszerkeszteni). A gát hossz-szelvényén így a gátkoronaszint a középen magasabbra adódik, mint a két szélén. Ezt — a süllyedésből adódó értéken felül — 20—30 cm-rel célszerű még tovább növelni, hogy az esetleges gátszakadások ne a gát közepén következzenek be. A mennyiségszámításnál ezeket a többleteket természetesen figyelembe kell venni. A földből készült völgyzárógát testének, a tervezés és az építés idején is különös gondosságot igénylő helye, az elzárási szelvény mélyvonulatában elhelyezett fenékürítő üzemi műtárgy alagút-szakaszának és a földmunkának érintkezése. Általában a fenékürítő alagút-része alatt, magából a beton műtárgy önsúlyából átadódó önsúly terhelése nem mértékadó. Az eredeti terepszint és az alapsík közötti magasságkülönbségtől függően a műtárgyból átadódó terhelés esetleg kissé nagyobb is lehet a geológiai előterhelés- nél, de az az alagút fölé épülő gáttest terheléséhez képest nem számottevő. A műtárgyat a gáttest alatt létrejövő süllyedés figyelembevételével kell tervezni, ha az nem a gyakorlatilag összenyomhatatlan alapkőzetre van alapozva. 3.16 Rézsűvédelem A völgyzárógát koronáját és rézsűit az eróziótól meg kell védeni. A gát vízoldali rézsűjén a mértékadó hatás a tározó tavon létrejövő hullámzás és a télvégi jégzajlás. Mivel ez a rézsűfelület a legnagyobb rombolásnak van kitéve, ezért a védelem is itt a legerősebb. A gátkoronát az időjárás elemi behatásai érik, ezenfelül a rendszeres gyalogos- vagy gépkocsiforgalom a koronán zajlik le. A korona burkolatát ezért a forgalmi követelményeknek megfelelően kell megtervezni. A szárazoldali rézsűfelületen az időjárási elemek közül az esővíz okozza a legnagyobb pusztító hatást, ezért a védelemnek is az esővíz elvezetését kell megoldania. A vízoldali rézsűket a víz elhaboló és a jég pusztító hatása ellen többnyire burkolattal kell tervezni. A burkolatot alul a minimális üzemi vízszint alá le kell vinni, a burkolat alsó megtámasztására egy padkába mélyített támbordát kell kialakítani. A burkolatot a gátkoronáig célszerű felmagasítani. Eddig épített völgyzárógátjaink vízoldalát általában előregyártott betonalapokból lerakott burkolat védi. 58
