Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)

II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése

pásként az egyes helyekre és rétegekre vonatkozó süllyedéseket lehet ki­számítani. Az egy keresztszelvényen belüli süllyedéseket a gát középvonalában, valamint a kétoldali rézsűláb vonalában kell vizsgálni. A süllyedés a gát tengelyében többszöröse annak az értéknek, ami a rézsűláb vonalakban szá­mítható. A gát keresztszelvényeinek középvonalára meghatározott süllyedések sorjában felrakhatok a hossz-szelvényre. A hossz-szelvény vonalára szá­mított süllyedések értékét figyelembe véve lehet a túltöltés mértékét meg­tervezni. Az építés időtartamára eső süllyedést csak mint mennyiségi több­letet kell előirányozni, ezzel szemben a süllyedésnek azt a részét, amely az építés befejezése után játszódik le, a gát keresztszelvény sorozatában gátkorona, valamint rézsű túltöltéseként kell betervezni (a keresztszelvényt aszerint megszerkeszteni). A gát hossz-szelvényén így a gátkoronaszint a középen magasabbra adódik, mint a két szélén. Ezt — a süllyedésből adódó értéken felül — 20—30 cm-rel célszerű még tovább növelni, hogy az eset­leges gátszakadások ne a gát közepén következzenek be. A mennyiségszá­mításnál ezeket a többleteket természetesen figyelembe kell venni. A földből készült völgyzárógát testének, a tervezés és az építés idején is különös gondosságot igénylő helye, az elzárási szelvény mélyvonulatában elhelyezett fenékürítő üzemi műtárgy alagút-szakaszának és a földmunká­nak érintkezése. Általában a fenékürítő alagút-része alatt, magából a beton műtárgy önsúlyából átadódó önsúly terhelése nem mértékadó. Az eredeti terepszint és az alapsík közötti magasságkülönbségtől függően a műtárgy­ból átadódó terhelés esetleg kissé nagyobb is lehet a geológiai előterhelés- nél, de az az alagút fölé épülő gáttest terheléséhez képest nem számottevő. A műtárgyat a gáttest alatt létrejövő süllyedés figyelembevételével kell ter­vezni, ha az nem a gyakorlatilag összenyomhatatlan alapkőzetre van ala­pozva. 3.16 Rézsűvédelem A völgyzárógát koronáját és rézsűit az eróziótól meg kell védeni. A gát vízoldali rézsűjén a mértékadó hatás a tározó tavon létrejövő hullámzás és a télvégi jégzajlás. Mivel ez a rézsűfelület a legnagyobb rom­bolásnak van kitéve, ezért a védelem is itt a legerősebb. A gátkoronát az időjárás elemi behatásai érik, ezenfelül a rendszeres gyalogos- vagy gépkocsiforgalom a koronán zajlik le. A korona burkolatát ezért a forgalmi követelményeknek megfelelően kell megtervezni. A szárazoldali rézsűfelületen az időjárási elemek közül az esővíz okoz­za a legnagyobb pusztító hatást, ezért a védelemnek is az esővíz elvezetését kell megoldania. A vízoldali rézsűket a víz elhaboló és a jég pusztító hatása ellen több­nyire burkolattal kell tervezni. A burkolatot alul a minimális üzemi víz­szint alá le kell vinni, a burkolat alsó megtámasztására egy padkába mé­lyített támbordát kell kialakítani. A burkolatot a gátkoronáig célszerű fel­magasítani. Eddig épített völgyzárógátjaink vízoldalát általában előregyár­tott betonalapokból lerakott burkolat védi. 58

Next

/
Thumbnails
Contents