Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése
Az ellenálláserő az anyagok belső súrlódásából és a kohézióból számítható. Az ellenállás feszültség meghatározásához a kohézió a figyelembe vehető gátszektor szélességre vonatkoztatva egyenletesen megoszlónak, a belső súrlódásból adódó ellenállás pedig a gátszektor alakjához hasonló ábra szerint vehető figyelembe (12/d. ábra). Az ábra ordinátái az önsúly és a számításba vehető súrlódási tényező szorzatából adódnak, tehát az esetleges rézsű töréseket és padkákat a súrlódási ellenállás feszültségábrája követi. Az ellenállás feszültségek halmozva, grafikonban ábrázolhatok (12/e. ábra). A gátszektor rézsűlábától — hasonlóan a csúsztató feszültségekhez — folyamatos összegezést kell végezni a gát koronáéiig terjedően. Az ellenállás feszültségek integrálvonala a kezdettől a végéig folyamatosan emelkedő iránytangensű. Az ellenállás feszültségek és a csúsztató feszültségek integrálvonalainak számértékéből kiszámítható a két szám hányadosa, így a biztonsági tényező adódik (12/f. ábra). A kiszámított hányadosok értéke grafikonban ábrázolható. Minden egyes függélyben felrakott hányados a függélytől a rézsűlábig terjedő gátszektor biztonsági tényezőjét mutatja. A biztonsági tényezőt jelentő grafikon minimum pontja (ha töretlen rézsűről van szó) a gátszektor vízszintes szélességének a koronaéltől számított kb. 0,4-szeres méreténél adódik. Ezen a helyen tehát a nyírófeszültség a legnagyobb. Ha a maximális nyírófeszültség helyén a biztonság 1-nél nagyobb, akkor a felvett méretekkel a féltöltés állékonysága megfelelő. Ha a biztonság 1-nél kisebb, akkor a szelvényt erősíteni kell. A végeredmény csak fokozatos közelítéssel adódik. A vizsgálat menete ugyanaz a szárazoldali és vízoldali féltöltés esetében, különbség csak a csúsztatóerők és a figyelembe vehető ellenálláserők nagyságában van. 3.14 Szivárgások vizsgálata 3.141 Általános szempontok Minden földből épített gátnál tapasztalhatók szivárgási jelenségek, ezért a gáttestben és a gát alatti altalaj rétegekben létrejövő szivárgást ellenőrző számításokkal meg kell határozni. Gáttestben lejátszódó szivárgásnál a következők vizsgálandók: — szivárgási görbe, — átszivárgó vízmennyiség. Gát alatti rétegek szivárgási vizsgálata: — a szivárgási sebesség és a szemcsekimosódásra kritikus sebesség összehasonlítása, — a talajvízállás megemelkedése a völgyzárógát szárazoldali lábánál, — a hidraulikus talaj töréssel szembeni biztonság a szárazoldali lábnál, — a vízveszteség mértéke az altalaj rétegekben. 54
