Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése
(1—4 m vízmélység esetén), 1,3 m-re (4—10 m vízmélység) és 1,5 m-re (10 m feletti vízmélység) írja elő, de olyan megjegyzéssel, hogy a hullámverés hatását is számításba kell venni. A gát teljes talpszélességi méretét vagy az esetleges vízvezető réteg lezárását első megközelítésben az ún. Bligh—Lane-féle, szükséges minimális szivárgási úthosszra vonatkozó számítással lehet megközelíteni. A szivárgási úthossz szükséges mérete a gát alatti vízvezetőréteg minőségétől és a tározó maximális vízoszlopától függ. A minimális méretekkel megszerkesztett gát keresztszelvényét legalább közelítő statikai számítással még alárendeltebb jelentőség és kis víz- oszlopmagasság esetén is ellenőrizni kell (síkvidéki tározók). Megépült tározók völgyzárógátjainak mintakeresztszelvényeit a 10. ábra mutatja. 3.13 Rézsűállékonysági vizsgálat 3.131 Általános szempontok A gát rézsűállékonysági vizsgálata alatt a szárazoldali féltöltés és a vízoldali féltöltés állékonysági vizsgálatát, valamint a teljes szelvény elcsúszás vizsgálatát értjük. Az elnevezések és jelölések értelmezését a 11. ábrán lehet szemlélni. A rézsűállékonysági vizsgálatokat közelítő jellegű és részletes számítási módszerrel lehet elvégezni. Bármelyik rézsűállékonysági vizsgálatot alkalmazzuk, akár közelítő, akár részletes vizsgálatról van szó, a gátat felülről lefelé indulva, 3—5 ölenként vízszintes síkkal el kell metszeni és a vizsgálatot e síkokban elképzelt helyzetekre kell elvégezni. Ez tehát azt jelenti, hogy minden egyes síkban vizsgálni kell a legnagyobb gátmagasság helyén a gát saját biztonságát (egy felsőbb gátrész egy ugyanolyan gátanyagból levő alsóbb gátrészen), ezen felül a gátnak a jobb oldali és bal oldali bekötéshez való csatlakozását. v Sz A "V,. ndtx nzoldal: (eltöltéshez tartozást, az’sz. index pedig száraz oldali féltöltéshez való tartozást jelent. 11. ábra. A jelölések értelmezése az állékonysági vizsgálatnál 48
