Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok
Ezek átlagolásából adódik a lefolyási tényező sokévi átlaga. Ellenőrzésként, ugyanazon eredménynek kell adódnia a vízlefolyás (lefolyt vízmennyiség) sokévi átlagának és a csapadék sokévi átlagának hányadosából. A vízgyűjtő terület nagysága mindkét számításnál állandó értékként szerepel. A csapadék-, a szabad vízfelület párolgási viszonyok és a lefolyási tényező meghatározása után ki kell számítani a különböző valószínűségű párolgási veszteségmagasságokat. A párolgási veszteségmagasság és a szabad vízfelület párolgási valószínűsége egymással ellentétes irányban változik, így a legnagyobb valószínűségű párolgási veszteségmagassághoz a szabad vízfelület párolgásának legkisebb valószínűségű adata tartozik. A párolgási veszteségmagasság meghatározásához a következő összefüggést kell figyelembe venni: Ap = —p -j- h — a-h Ap — —(p — h -\- a-h) —Ap =[p — (l— a) h] ahol a betűk jelentése: Ap a tározó párolgási veszteségmagassága mm/év, p a tározó szabad vízfelületi párolgása mm/év, h a tározó vízfelületének csapadékmagassága mm/év, a a vízgyűjtő terület évi átlagos lefolyási tényezője. Az összefüggés átalakított harmadik sora alapján a szabad vízfelület párolgási értékéből le kell vonni az átlagcsapadék (1 —a)-val szorzott értékét. A párolgási veszteségmagasságot különböző valószínűségekre kell kiszámítani (2. táblázat). A párolgási veszteségmagasság eredményeit a valószínűség függvényében felrakva kell ábrázolni (6. ábra). A párolgási veszteséget táblázatosán célszerű számítani. A számítás menete minden valószínűségi esetre ugyanaz. A táblázat oszlopaiban a hasznos és teljes tározótér növekvő számértékeit, a hozzá tartozó vízfelületet (a holttérfogat nagyságát is figyelembe kell venni!), a párolgási veszteségmagasságot (egy valószínűségnél állandó) és a párolgási veszteséget kell szerepeltetni (3. táblázat). A vízfelület a tározó domborzati jelleggörbéjéről olvasható le. A párolgási veszteség éves értéke a veszteségmagasság és a vízfelület szorzatából határozható meg. A vízfelületet, mivel az az év folyamán változik, pontosabb számítás hiánya esetén 0,8-as szorzóval célszerű figyelembe venni. A párolgási veszteségek értékei így minden valószínűségi esetre kü- lön-külön, a hasznos tározótérfogatok függvényében rendelkezésre állnak. A szivárgási veszteségek meghatározásának alapja a mérnökgeológiai szakvélemény. Amennyiben a szakvélemény a vízoszlop függvényében, vagy az adott maximális vízoszlophoz adja meg a várható elszivárgást, akkor a szivárgási vízveszteségeket a párolgásihoz hasonlóan lehet meghatározni. A vízelszivárgás a vízoszlop magasságának négyzetével arányos. 32
