Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok
2.32 Teljesítőképesség grafoanalitikus meghatározása 2.321 A két összegezőgörbe grafikus illesztése A teljesítőképesség grafoanalitikus, részletes meghatározása a vízkészlet összegező vonal és a különböző vízigény összegező vonalak felhasználásával történik (9. ábra). A teljesítőképességet a következő műveletekkel kell meghatározni: — a vízkészlet összegező vonal és egy-egy vízigény összegező vonal grafikus illesztésével, — a bruttó teljesítőképességi görbe szerkesztésével, — a tározási vízveszteségek számításával, — a nettó teljesítőképességi görbe szerkesztésével. A teljesítőképességi görbe grafoanalitikus meghatározásához a vízkészlet összegező vonala és a különböző vízigény összegező vonalak szükségesek, milliméter pauszra szerkesztve. A teljesítőképességi görbe megszerkeszteni kívánt szakaszának megfelelően 3—4—5—6 különböző vízigény összegező vonalát célszerű előállítani. Az eredmény pontossága az összegező vonalak számának növelésével fokozható. Tározó méretezésénél törekedni kell a lehetőség szerinti, minél hosz- szabb vízkészleti idősor előállítására. A vízkészlet összegezésénél havi vízkészletekkel kell számolni. A hónapon belüli eloszlás figyelembevétele túlzott többletmunkával jár, a pontosságot nem fokozza, tehát mellőzhető. A havi vízkészleteket (havi lefolyt összes vízmennyiségeket) folyamatosan összegezni kell, az összegező vonalat pedig megfelelő léptékben fel kell rakni (9. ábra). Felrakásnál a függőleges tengelyen a vízkészlet (összes lefolyt vízmennyiség), a vízszintes tengelyen az idő (az egyes hónapok végpontjának megjelölésével) szerepel. A teljesítőképességi görbe pontjai a vízkészlet és egy-egy vízigény összegező vonal grafikus illesztésével határozhatók meg. A két görbe illesztéséből adódó leolvasások a vízigény kielégítéséhez tartozó tározótérfogat hiányokat jelentik, azaz a tározótér szükséges hasznos térfogatát, a közös vízmennyiségi lépték szerint. Az összegező vonalak grafikus illesztése a következőképpen történik (9. ábra): A vízkészlet összegező vonalát először az első, a második, végül az utolsó vízigény összegező vonallal kell illeszteni, melyek próbaként, kielégítésre felvett vonalak (9. ábra példán 5,5—10,0 millió m3/év vonalai). Az illesztés módja azonos az összes vízigény összegező vonal esetében. Az összegező vonal illesztését az időrend szerinti fordított irányban kell végezni. A két összegező vonal tengelykeresztje mindvégig párhuzamos kell, hogy mai'adjon. Ha a vízigény összegező vonala egyenes, akkor a két tengelykereszt párhuzamos volta elegendő. 27