Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)

II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok

dúlhat olyan eset, hogy az egyik változtatható adatnak egy körülmény határt szab, így az eredmény a költségalakulástól függetlenül kényszermegoldásként adódik (pl. az árvízi túlduzzadásnak egy létesítmény magassági helyzete határt szab, így a tervezhető bukóéi hossza azonnal adódik).

Az árhullámcsúcs-csökkentés figyelembevételére vonatkozó módszerek (numerikus és grafikus) műszaki szabályozási kiadványban és az irodalomban találhatók (A.2—212 és A.4—47).

2.3 A tározók hidrológiai méretezése

2.31 Teljesítőképességi görbe

A teljesítőképességi görbe a kielégíthető vízigény és a kielégítéshez szükséges hasznos tározótér közötti kapcsolati vonal, amelyet a valószínűség változó értékei szerint görbesorozat formájában ábrázolnak (8. ábra).

A grafikon függőleges vízigény tengelyét vízhozam dimenzióban (pl. 1/s, m3/nap, m:Vév, stb.) a szükséges, hasznos tározótér vízszintes tengelyét pedig térfogat dimenzióban (pl. m3, ezer m3, millió m3) kell szerkeszteni. A különböző valószínűségű görbék sorozatot alkotnak. A legnagyobb biztonságot jelentő görbe húzódik a tározótérfogat tengelyhez legközelebb. A különböző valószínűségű teljesítőképességi görbék a kis vízigényeknél közel párhuzamosan indulnak, majd a nagyobb igények felé haladva fokozatosan széttartóvá válnak.

A teljesítőképességi görbe a függőleges vízigény tengelyen a tározás nélkül kiszolgáltatható vízmennyiségtől indul ki, másik végén pedig a teljes kiegyenlítést jelentő sokévi középvízhozam egyeneséhez, mint érintőhöz egy (grafoanalitikus módszerrel meghatározható) ponton csatlakozik. A szerkesztés részletes leírása a 2.32 pontban található.

Az éves tározást jelentő teljesítőképesség a teljesítőképességi görbén kijelölhető.

Ha az éves tározást jelentő pontokat a különböző valószínűségű teljesítőképességi görbéken összekötjük, akkor az összekötő görbe értékeinél nagyobb teljesítőképességek az évesnél magasabb fokú (többéves) kiegyenlítést, a kisebb teljesítőképességek az évesnél alacsonyabb fokú (évszakos) kiegyenlítést jelentik.

Egy azonos valószínűségű teljesítőképességi görbének két formája van:

— bruttó teljesítőképességi görbe és

— nettó teljesítőképességi görbe.

A bruttó görbe a teljes teljesítőképességre vonatkozik, melyben a tározással kapcsolatos vízveszteségek (párolgás és szivárgás) is benne vannak. A bruttó görbéből a tározási veszteségek levonásával származtatható a nettó görbe. A biztosítható vízigényt tehát mindig a nettó teljesítőképességi _ görbéről kell leolvasni.

Az azonos valószínűségű bruttó és nettó görbe közül a nettó teljesítőképességi görbe mindig közelebb húzódik a tározótérfogat vízszintes tengelyéhez.

26