Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)

II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok

szeres vízállásészlelések és vízhozammérések rendelkezésre állnak. Ha a hidrometriai adatok a szomszédes vízgyűjtő egy mérési szelvényére rendelkezésre állnak, akkor az ilyen közvetett alapadatokat a tervezett el- zárási szelvényre, hidrológiai hasonlóság elve alapján lehet átszámítani.

Ha a vizsgált vízfolyáson a vízhozamadatsor megállapításához mérések nem történtek, akkor a vízhozamokat, illetve az egy hónap alatt lefolyt ösz- szes vízmennyiségeket számítással lehet meghatározni.

Másik megoldásnál a hosszú idejű (40 év) átlagcsapadékból és a fajlagos lefolyás sokévi átlagából számított sokévi középvizkészletből lehet meghatározni a lefolyási tényező sokévi átlagát.

Az átlagos lefolyási tényezőből a havi lefolyási tényezőket redukáló tényezők figyelembevételével lehet számítani.

Kedvező a helyzet abban az esetben, ha csak néhány évre is, de van folyamatos vízhozam-idősor. így a havonta lefolyt összes vízmennyiségből és a havonta lehullott csapadékból a havi lefolyási tényezők számíthatók. A tényszámként meghatározott havi lefolyási tényező értékeit a csak csapadékadattal rendelkező hónapoknál jól fel lehet használni.

A tározó méretezéséhez a vízkészlet adatokat hónapokra való bontásban kell részletezni. Ha a havi közép vízhozamból számítják a havi lefolyt összes vízmennyiséget, akkor az egyes hónapok változó másodperc számával kell beszorozni a megfelelő havi középvízhozamot. Ha a havi lefolyt összes vízmennyiséget csapadékadatból kell számítani, akkor a havi csapadék, a lefolyási tényező és a vízgyűjtő terület azonos dimenziójú mérőszámának összeszorzása azonnal a havi lefolyt összes vízmennyiséget (azaz a havi vízkészletet) adja.

Amennyiben a tervezett tározó gazdasági jelentősége megkívánja és még néhány év rendelkezésre áll, akkor a tervezés megkezdése előtt be kell indítani a rendszeres vízállás- és vízhozammérést az elzárási szelvényben. Ezzel a hidrológiai vizsgálat megbízhatósága lényegesen fokozható.

A tározók hidrológiai vizsgálatához közvetlen vízhozam-adatokból előállított vízkészlet esetén, 20 éves idősor általában elegendő. Több csapadékmérő állomás adatsorából előállított vízkészlet esetén 30 éves idősor, egykét csapadékmérő állomás adatsorának felhasználása esetén pedig 40 éves idősor előállítása indokolt.

A tározó elzárási szelvényében a vízkészlet jellemzésére a következő mennyiségek szolgálnak:

— középvízhozam, m:i/év, m:i/hó, m3/nap és 1/s dimenzióban,

— a rendelkezésre álló lefolyt vízkészlet 80, 90, 95 és 98% valószínűségű értéke, m;i/év és m3/hó dimenzióban,

— a rendelkezésre álló legkisebb vízkészlet m:,/hó dimenzióban.

Az előzőkben leírt idősorok vízkészleteit m:i év, esetleg m:! hó értékre bontva és nagyság szerint rangsorolva, a valószínűség függvényében felrakva lehet ábrázolni (3. ábra).

Az említett mennyiségek meghatározása és fontosságának magyarázata a következő:

A középvízhozam a vizsgált időszak vízkészletéből számítható számtani középérték. A középvízhozam értéke ugyanaz, akár a m Vév, akár a m:! hó értékek alapján számítjuk ki.

2*

19